Századok – 2006
KISEBB CIKKEK - John MacCormacnak; a New York Times különtudósítójának beszámolója a budapesti helyzetről (Fordította: Borhi László) 1305
1308 KISEBB CIKKEK meg közé. A lap megismételte a tizenhat pontot: a keddi békés tüntetők követeléseit, amelyeket a kormány nem volt hajlandó sem kinyomtatni sem a rádióban leadni. A felkelők nyilatkozata A követeléseket az alábbi közlés előzte meg: „Mártírjaink holtteste felett teszünk esküt, hogy a magyar függetlenség és szabadság ügyét végleg diadalra juttatjuk. A válságos időben a párt és a kormány vezetői a maguk hatalmának megőrzésével törődtek csupán. Miféle vezetőség az, amely csak tömeg kényszerítésére tett néhány tétova lépést. Tíz év alatt elég áldozatot követelt az önkény. Most a szovjet hadsereget hozták a magyar forradalom elfojtására! Polgártársak! Követeljük: 1. Új ideiglenes forradalmi nemzeti kormányt a felkelő fiatalok vezetőinek részvételével, amely végrehajtja a nemzeti követeléseinket: a tizenhat pont. 2. A statárium azonnali beszüntetését. Fegyveres harc nem lesz. 3. A Varsói Szerződés azonnali felmondását. A szovjet csapatok békében vonuljanak ki hazánkból. 4. A vérengzésért valóban felelősök törvény elé állítását. Az elfogottak azonnali szabadon bocsátását. Általános politikai amnesztiát. 7 Tévesen 1956. október 23-ra datálva közli: 1956 plakátjai és röplapjai. 37. A röplap címe: Magyarok! Hazafiak! Munkások! Parasztok! Er-5. Igazi demokratikus alapokon épülő magyar szocializmust. A honvédség vegye át a rend fenntartását, az államvédelmi hatóság embereit szerelje le, különben a további vérontás veszélye fennáll. A tüntetést a végső győzelemig folytatjuk, de őrizzük meg nyugalmunkat. Elítélünk mindennemű anarchiát, pusztítást és rombolást. Nagy Imre és Kádár János polgártársak tagjai az új magyar forradalmi kormánynak" A felhívás aláírói az új Ideiglenes Forradalmi Magyar Kormány és a Nemzeti Honvédelmi Bizottmány.7 A szovjet hadsereget nyilvánvalóan azért hívták be Budapestre, mert a magyar hadsereg többsége és az államrendőrség szimpatizál a felkelőkkel. Egyébként a hadsereg bőven elég lett volna a fegyvertelen tüntetők ellenőrzésére. A tüntetőknek először a hadsereg adott fegyvereket, és olyan katonák tanították meg őket a használatukra, akik korábban felléptek ellenük. Később állítólag megrohanták a Danubia fegyvergyárat. Majdnem biztos, hogy a tüntetés békés maradt volna, ha a politikai rendőrség nem kezd lövéseket leadni a budapesti rádió épülete előtt. A helyzetet még meg lehetett volna menteni, ha Gerőt hamarabb felmentik tisztsége alól, és ha nem hívták volna be a szovjet hadsereget Budapestre. De a szovjet csapatok taktikája olyan szenvedélyeket lobbantott fel, amelyeket valószínűleg semmilyen kormány nem tudott volna lecsillapítani. Szovjet tankok, páncélozott autók és gyalogság lőtte órákon át az Engels téren, a brit követség mellett található telmiségiek! Fiatalok! Katonák! Az utolsó mondat: „Elég volt a vérengzésből!", lemaradt.