Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről 1289
1302 BARÁTH MAGDOLNA tése és a felvásárlási rendszer bevezetése összességében a lakosság kenyér-szükségletének csökkenéséhez vezetett, habár a kereslet pékárukra növekedett. A többi mezőgazdasági kultúra (kukorica, gyümölcsök, szőlő) terméseredményei szintén jók. Valamivel rosszabbul áll a helyzet a cukorrépával. A cukorrépa vetésterülete ebben az évben csökkent, viszont a termésátlag jobb, mint a múlt évben volt. Bizonyos nehézségek vannak az ipari kultúráknál (napraforgó, len stb.). Továbbra is kedvezőtlen a helyzet a külkereskedelmi egyensúlyt illetően. Növekedett Magyarország valutatartozása a szocialista országok irányában, ugyanakkor a kapitalista országok tekintetében az némileg csökkent. 1956. augusztus 31-én a valutatartozás a kapitalista országoknak 2,8 milliárd forintot tett ki, 1957. augusztus 31-re ez 1,8 milliárd forintra csökkent. Az import ebben az évben egyharmaddal több, az export viszont egynegyeddel kevesebb a múlt évivel összevetve. A lakosság életszínvonala az év elején elért szinten stabilizálódott. Az árukészletekkel jó a helyzet. Az ellenforradalmi események előtt az árukészletek 14 milliárd forintot tettek ki, az ellenforradalom alatt ez az összeg leesett 8 milliárd forintra, most pedig 14,5 milliárdra tehető. A forint megerősítése érdekében helyenként csökkenteni kellett a fizetést. Valamennyire növelni kellett a mezőgazdasági gépek árát is. Ezt feltétlenül meg kellett tenni. Ezt nyíltan megmondtuk, és megértettek minket. Az infláció fenyegetése megszűnt. Elmondható, hogy a munkásság, a parasztság és az értelmiség alapvetően elégedett anyagi helyzetével. Az emberek attól tartanak, hogy a kormány esetleg csökkenti az életszínvonalat. A reakciós propaganda ezt hangoztatja, és ez nyugtalanítja a lakosságot. A parasztok, mind a szövetkezetiek, mind az egyénileg gazdálkodók, elégedettek helyzetükkel, mert világosan megmondtuk, hogy támogatást adnunk, és kijelöltük a mezőgazdaság jövőbeni fejlődésének útját. A munkásoknál és különösen a műszaki értelmiségnél a helyzet valamivel bonyolultabb, mivel átmenetileg nincs világos perspektívájuk a jövőre nézve. Ezt a perspektívát nyújtja nekik a népgazdaság hároméves terve, amelynek teljesítésére fordítjuk energiánkat. Éppen ezért szeretnénk minél előbb megkapni a Pautyin elvtárs vezette szovjet szakemberek jelentését hároméves tervünkről. Ha több nyersanyagunk és villamos energiánk lenne, felhívhatnánk a tömegeket a terv túlteljesítésére és ebben a tekintetben nagyobb sikereket érhetnénk el. Erre lehet számítani a dolgozók hangulata alapján. Amint a szovjet szakemberek jelentését megkapjuk, véglegesítjük a hároméves tervet, és jóváhagyatjuk az Országgyűlés ülésszakán. Az ez évi terv szemmel láthatóan pesszimista volt. Alacsonyak voltak a mutatói. Nagyobb sikereket érhetünk el. Nagyon jó intézkedésnek bizonyult a munkások felfegyverzése és a munkásőrség létrehozása.3 9 A munkásőrség tagjai általában a termelés élmunkásai és nagy lelkesedéssel látják el feladatukat munkásőrségben. 39 A munkásőrség felállításáról az Elnöki Tanács 1957. évi 13. számú törvényerejű rendelete intézkedett. A rendelet végrehajtására kiadott 3075/1957. sz. kormányhatározatot L A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei V kötet. 1956. november 14. - 1957. június 26. Szerk.: Baráth Magdolna-Feitl István-Némethné Vágyi Karola-Ripp Zoltán. Napvilág Kiadó. Budapest, 1998. 344-347.
