Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről 1289
MOSZKVAI TALÁLKOZÓ 1957. SZEPTEMBER 25-ÉN 1303 A dolgozók nagyon jól viszonyulnak a munkásőrséghez. Ugyanakkor felvetődött néhány ellentmondás. Az üzemi munkások a munkásőrséget saját hadseregüknek tekintik, saját fegyveres erejüknek, amely közvetlenül a munkások érdekeit védi. A hivatásos hadsereggel szemben bizonyos mértékig bizalmatlanok, nem tudják, hogy milyen álláspontot fog elfoglalni a hivatásos hadsereg, ha majd cselekedni kell. Mikojan elvtárs: Hogyan viszonyulnak Magyarországon a szovjet hadsereghez? Kádár elvtárs: A magyar lakosság viszonya a szovjet hadsereg Magyarországon található egységeihez annyira jó, hogy őszintén szólva ez számunkra még meglepetést is jelentett. Meg kell mondani, hogy ebben a tekintetben nagy munkát végeztek azok a szovjet párt és a Komszomol funkcionáriusok, akik az ellenforradalmi lázadás leverése után Magyarországon tartózkodtak.4 0 Ezek a pártmunkások és komszomolisták közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a polgári lakossággal. A szovjet hadsereg képviselőit meghívják különböző estekre, találkozókra stb. Jelenleg különféle üzemektől nagyszámú meghívás érkezik a szovjet katonai egységekhez, hogy képviselőik vegyenek részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló alkalmából rendezendő ünnepségeken. Most a dolgozók aktivizálásával, az üzemi munkásellenőrzés fokozásával foglalkozunk. A múlt év őszén létrehozott munkástanácsok nem váltak be. Noha törvényesen működnek, gyakorlatilag nem léteznek, és ha valahol léteznek is, semmilyen szerepet nem játszanak a gyárak, üzemek életében. Az az elképzelésünk, hogy létrehozunk az üzemekben egy speciális szervet, amely az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozna. A közvetlen munkát az üzemekben a helyi pártszerveztek és a szakszervezeti bizottságok, valamint az adminisztráció végzi. Megpróbálunk olyan bizottságokat vagy tanácsokat létrehozni, amelyekben részt vennének a párt és szakszervezetek képviselői, valamint a termelésben dolgozók.4 1 Ezek a szervek nem tevékenykednének minden nap, hanem időnként jönnének össze, és olyan kérdésekben döntenének, mint például az üzem bevétele azon részének meghatározása, amelyet közvetlenül az adott üzem szükségleteire fordíthatnak, a lakásépítés támogatása, a szociális jellegű kérdések stb. Arról van szó, hogy megváltoztassuk a munkástanácsok már meglévő formáit, és átalakítsuk a munkájukat úgy, hogy segítségükkel aktivizáljuk a munkásokat, és erősítsük a munkásellenőrzést a termelés felett. 40 Az SZKP KB 1956. december 14-én határozott arról, hogy a Déli Hadseregcsoport parancsnokának kérésére — tekintettel a magyarországi politikai helyzetre — két-három hónapos időtartamra Magyarországra vezényelnek a katonai parancsnokok gazdasági és politikai helyetteseiként 40-50 pártfunkcionáriust, akik majd gyakorlati segítséget nyújtanak a helyi hatalmi szerveknek és a társadalmi szervezeteknek (A „Jelcin-dosszié". Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk.: Gál Eva-Hegedüs B. András-Litván György-Rainer M. János. Századvég Kiadó-1956-os Intézet. Budapest, 1993. 145.). A szovjet funkcionáriusok itt-tartózkodásával kapcsolatos orosz levélári források ma még hozzáférhetetlennek. 41 A Politikai Bizottság 1957. augusztus 27-i ülésén foglalkozott az üzemi demokrácia fejlesztésével és üzemi tanácsok felállításával. Az üzemi tanácsok létrehozásáról szóló határozatot a kormány 1957. október 17-i ülésén tárgyalta meg. A 1086/1957 (XI. 17.) sz. kormányhatározat a Magyar Közlöny 125. számában látott napvilágot.
