Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről 1289
1294 BARÁTH MAGDOLNA kormányküldöttség és M. A. Szuszlov,14 A. I. Mikojan,15 A. B. Arisztov1 6 és Ny. Sz. Patolicsev1 7 elvtársak között. Kádár elvtárs azt mondta, nem készültek valamiféle különleges tárgyalásra, de van néhány kérdésük, amelyeket szerettek volna megvitatni a szovjet elvtársakkal. Ezek a kérdések a következők: 1. A szocialista tábor országai fegyveres erőinek részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára rendezett díszszemlén Moszkvában1 8 2. Magyarország belpolitikai helyzetének néhány kérdése 3. Gazdasági kérdések Szuszlov elvtárs: A szocialista tábor országai fegyveres erőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezendő katonai parádén történő részvételét nem minden szocialista ország támogatta. Ismeretes, hogy a jugoszláv és a lengyel elvtársak ezt a javaslatot több fenntartással fogadták, ami a díszszemle ötletét gyakorlatilag levette a napirendről. Az SZKP KB megvizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy az egységes támogatás hiánya miatt nincs értelme ilyen díszszemlét tartani, arról nem is szólva, hogy akár egyetlen ország hadseregének távolmaradása rontja a katonai demonstráció kellő hatását. A kormány- és munkásküldöttségek részvétele az ünnepségen kifejezésre fogja juttatni országaink szolidaritását. Ebben az ügyben a napokban külön levelet küldenek az MSZMP KB-nak. Kádár elvtárs: Amikor egy ilyen díszszemle rendezésének terve felvetődött, a nemzetközi helyzet kiélezett volt. Ebből kikerülve merült fel fegyveres erőnk demonstrálásának gondolata. Most a helyzet némileg megváltozott. Emellett természetesen nem lehet nem tekintettel lenni a jugoszláv és a lengyel elvtársak álláspontjára. Az MSZMP KB is azon a véleményen van, hogy amennyiben nem minden ország támogatja ezt az ötletet, akkor jobb nem tartani ilyen díszünnepélyt. 14 Szuszlov, Mihail Andrejevics (1902-1982): szovjet politikus. 1946-tól dolgozott az SZKP KB apparátusában, 1947-1948-ban az agitációs és propagandamunka felelőse, 1948-1949-ben a párt nemzetközi információs osztályának vezetője lett. 1949-1950-ben a Pravda főszerkesztője volt, a párt vezető ideológusa. 1947-től 1982-ig a KB titkára, 1952-1953-ban, majd 1955-től az Elnökségnek is tagja. 15 Mikojan, Anasztasz Ivanovics (1895-1978): szovjet politikus. 1935-től 1966-ig az SZKP KB Politikai Bizottságának, illetve Elnökségének tagja. 1955 és 1964 között a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyettese, 1964-1965-ben elnöke. 1965 és 1974 között a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. 16 Arisztov, Averkij Boriszovics (1903-1973): szovjet politikus. 1952-ben az SZKP KB titkára, majd 1953-1954-ben a habarovi regionális végrehajtó bizottság elnöke, 1954-től az SZKP habarovi területi pártbizottságának első titkára. 1952-tól 1971-ig az SZKP KB tagja, 1955 és 1960 között a KB titkára, 1952 októbere és 1953 márciusa között, valamint 1957 júniusától és 1961 októberéig az SZKP KB Elnökségének tagja. 1961-től a Szovjetunió nagykövete Lengyelországban, majd 1971-től Ausztriában. 17 Patolicsev, Nyikolaj Szemjonovics (1908-1989): szovjet politikus. 1950 és 1956 között a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. 1956-1957-ben a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, 1957-1958-ban első helyettese, majd 1958 és 1985 között külkereskedelmi miniszter. 18 Ez a javaslat először a magyar párt- és kormányküldöttség 1957. március 20-28-a közötti szovjetunióbeli tárgyalásai alkalmával került szóba; akkor szovjet részről elfogadták. Kivitelezésére a magyar pártvezetés még tavasszal nemzetközi egyeztetésbe kezdett.
