Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1283 egyet.14 2 November elejére a hatáskörök tisztázódni látszottak. Az egyik megyei forradalmi bizottsági vezető szerint: „Ha egyszer a községi és járási forradalmi bizottságokat a nép választotta meg, szükségtelen, hogy mi, akik nem ismerjük a megválasztottakat, mi erősítsük meg őket. Ellenkezne a demokráciával, ha a megye mást mondana. Ha egyszer egy község választott magának egy vezetőt, abba nem szólhatunk bele."14 3 Ez az önkormányzati autonómia iránti erős igényt példázza. A megyei forradalmi bizottságok vezetői sokszor a megyén belül sem tudtak mindenhol érvényt szerezni akaratuknak. Egyes járási és helyi szervek makacsul védték a maguk teremtette „köztársaságot", és döntéseikbe nem engedtek beleszólást, pontosabban nem vették figyelembe a megyéből jövő utasításokat. Bár nem egy helyen katonaság és saját fegyveres erő is az új megyei hatalmi szerv rendelkezésére állt, a széttagoltság és a keresztintézkedések miatt vezetőik nem lehetettek biztos hatalmuk érvényesíthetőségében. Székesfehérvárott a községi forradalmi bizottságok saját raktárukból nem akartak kukoricát kiadni a megyének, s így veszélybe került a sertéstelepek ellátása.144 A Putnoki járásban a forradalom alatt élre kerültek nem értettek egyet a megyei munkástanács október 29-i felhívásával, amely felszólította őket is, hogy szervezzék meg a járási forradalmi bizottságot. A községi Munkástanács a járást idejétmúlt, bürokratikus közigazgatási egységnek tekintette, s bár végül a helyiek hozzájárultak a járás újjászervezéséhez, a beleszólási jogot fenntartották maguknak. Rossz tapasztalataikból kiindulva tartottak attól, hogy az erős megye a továbbiakban is a székhelytelepülés érdekei ellenére működteti majd a járási hivatalt.145 A megyei forradalmi bizottságok kísérletet tettek hatalmuk intézményesítésére. A közigazgatási és a politikai funkciójú forradalmi önigazgató szervek elkülönültek. A városokban ez a folyamat úgy zajlott, hogy a tanácsi végrehajtó bizottságot felváltó forradalmi bizottságok mellett a korábbi tanácsi apparátus, a hivatal is létrehozta a maga forradalmi szervét. Az ügymenet gyakorlatilag a régi maradt, csupán a vezető posztoknál voltak személycserék. A városi, megyei vagy járási közigazgatási apparátus — a munkahelyi forradalmi szerv: a munkástanács — felettes politikai szerve pedig a városi, megyei vagy járási forradalmi bizottság lett. A községekben általában nem alakult ki ez a kettős struktúra: a községi forradalmi bizottság politikai és hivatali, szakmai feladatokat egyaránt hatáskörébe vont. Ez akkor lett konfliktusok forrása, amikor a felettes közigazgatási hatóságok engedelmességet vártak el az alsóbb szintű szervektől, ehelyett és a korábbi engedelmes VB-titkár helyett azonban öntudatos helyi szereplőkkel kellett szembesülniük. Ezt a helyzetet távlatilag csak a helyi önigazgató szervek hatalmának korlátozása változtathatta volna meg, ami viszont újabb ellentéteket generált volna. (Hasonló folyamat zajlott le 1945 legelején, amikor az ideiglenes kormány politikai tanácsadó testületté fokozta le a front elvonulása után spontán létrejött helyi önigazgató szerveket.) 142 '56 Zalában. I. m. 111. 143 Uo. 247. 144 „Egy nép kiáltott, aztán csend lett" i. m. 382. 145 Szakolczai: Borsod-Abaúj-Zemplém megye. I. m. 169.
