Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1269 latta a dunántúli munkásépítő-zászlóaljakat, többségüket leszerelte, és javasolta a forradalmi bizottságoknak, hogy a megmaradottakat vonják be a nemzetőrségekbe, és fegyverezzék fel őket.10 2 Több példa van arra, hogy a helyi forradalmi bizottságok igyekeztek megnyerni maguknak a településükön vagy annak közelében állomásozó katonai egységeket. Karcagon a forradalmi bizottság retorikailag jól felépített, a katonák érzelmeire ható felhívásban szólította fel „Mezőtúr tisztjeit, tiszthelyetteseit és harcosait", hogy csatlakozzanak hozzájuk, vagyis szegüljenek szembe a hatalommal, a kormánnyal.10 3 A Karcagon állomásozó katonai egységek talán a felhívás hatására alakították meg a katonákat összefogó és irányító Honvédelmi Bizottmányt. A települési forradalmi bizottság, az október 27-én tömeggyűlésen létrejött Forradalmi Munkástanács — amelynek megalakítását a helyi kommunisták is szorgalmazták: ők az „ideiglenes munkás-, paraszt- és katonatanács" elnevezést javasolták —, két nap múlva felvette a helyiek összességét jobban reprezentáló Forradalmi Tanács nevet, s a vele párhuzamosan alakult Honvédelmi Bizottmányt — a helyi katonai és rendfenntartó erők forradalmi szervezetét — irányítása alá rendelte. Az együttműködés zavartalan volt e két forradalmi szervezet között: a hatásköröket egyértelműen megosztották, többen mindkét testületnek tagjai lettek. Ott volt szorosabb kapcsolat a helyi forradalmi bizottságok és a katonai tanácsok között, ahol a katonai tanácsok szembeszegültek parancsnokaikkal. Ezeken a helyeken a spontán megválasztott katonai forradalmi szervek radikálisabbak voltak, mint a központi elvárásokhoz igazodó parancsnokaik, akik közül sokakat a katonák forradalmi szervezete le is váltott. A katonai tanácsok és a forradalmi bizottságok közötti kapcsolat lehetett mellé-, vagy alárendelő. Kőszegen a Városi Nemzeti Bizottság elnöke a helyi Forradalmi Katonai Tanácstól kért autót, ami ez utóbbi szervezet önállóságát jelzi.10 4 Baranya megyében a Forradalmi Katonatanács egyenrangú partnere volt a megyei forradalmi bizottságnak. Győr-Sopron megyében a megyei forradalmi bizottságnak alárendelve működött a katonai tanács.10 5 Azokban a régiókban, ahol jelentős haderő állomásozott, különösen befolyásolta a helyi eseményeket a helyi egységparancsnokokhoz, illetve a forradalmi katonatanácsokhoz való viszony. Ez utóbbiak jellegét viszont a katonai tanács súlya — fölé-, mellé- vagy alárendeltje volt-e az egységparancsnokságnak? —, összetétele, politikai vonala határozta meg: a folytonos átalakulások, az e szervekben is végbemenő jobbratolódás miatt azonban nehéz trendeket érzékelni. A hadseregben szolgálók eligazodását nehezítette, hogy hatalomátmentési célból a Honvédelmi Minisztérium is szorgalmazta katonai tanácsok alakítását. Elképzeléseiket október 30-án öntötték formába: „parancsot adtak katonai tanácsok létrehozására". Akkor határozták el erre magukat, amikor már a legtöbb katonai egységnél már napok óta létezett forradalmi tanács, nem egy he-102 Uo. 377. 103 1 956 plakátjai.. I. m. 511., 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 22. 104 Facsimiléjét 1. Ez történt Vas megyében, I. m. 47. 105 A forradalom hangja. I. m. 210.
