Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1265 rába. A forradalom kiterjedésével egyre inkább háttérbe szorultak, pontosabban tevékenységük olyan területekre korlátozódott, amelyek életkori sajátosságaiknak, társadalmi helyzetüknek megfelelt: főként oktatási intézményükben tevékenykedtek, nemzetőrök lettek, információgyűjtéssel, hírszolgálattal segítették az új helyi hatalmat, esetleg futárszolgálatot láttak el. Sopronban MEFESZ vezetők elvi bizottságot választottak, amely az elvégzendő feladatok szerint oszlott csoportokra.8 0 A közigazgatás átszervezése, a település mindennapjainak irányítása a „felnőttek" kezébe került. Nem egy helyen intézményük vagy életkori csoportjuk képviseletében bekerültek a forradalmi bizottságokba is. Közismert, hogy a miskolci Diákparlamentnek és a debreceni egyetemistáknak kezdeményező szerepük volt városuk, megyéjük forradalmi szervének létrehozásában, s befolyásukat a helyi irányításra — kisebbnagyobb mértékben — a későbbiekben is megőrizték.81 Az ifjúság fogalma összefonódott a forradaloméval, s ezt feltehetően egyesek ki is használták. Számos olyan röpirat, plakát jelent meg, amelyek ifjúsági szervezetek nevében nyilvánítottak politikai véleményt, ugyanakkor nem lehet tudni, valóban szervezet, vagy csupán egy-egy ember — s egyáltalán nem fiatal — áll-e a vállalkozások mögött, amelyek a nagyobb politikai hatékonyság kedvéért hivatkoztak a „hős fiatalokra". Ilyen lehetett a Forradalmi Ifjúság Főhadiszállása vagy a Forradalmi Ifjúság Tanácsa aláírású kiáltvány is.82 Néhány nagyobb településen, ahol a régi vezetés nem hangolta maga ellen a lakosságot, a forradalom első napjaiban a helyi fiatalok saját követeléslistával akartak nyomást gyakorolni a pártállam helyi képviselőire. Volt, ahol külső támogatóként segítették az új helyi vezetést. A „Tolna megyei forradalmi ifjúság" röplapon hívta fel a lakosságot, hogy támogassák az újonnan megválasztott „nemzeti bizottságokat".8 3 Mivel sok helyen átalakult a helyi forradalmi szervezet, és az ifjúsági forradalmi szervek összetétele is változhatott, az együttműködés jellege és dinamikája nehezen követhető nyomon. Más ugyanis, ha egy túlzottan kommunista befolyásúnak tartott forradalmi bizottságot bírál egy alapvetően kommunistaellenes ifjúsági tömörülés, és megint más, ha reformkommunista szellemiségű fiatalok próbálnak gátat vetni a helyi jobbratolódásnak. S ez csupán a két véglet. Szekszárdon az Ifjúsági Forradalmi Bizottság felszólította a városi tanácsot — országos és helyi vonatkozású — követelései teljesítésére, és sürgette a helyi forradalmi bizottság megalakulását. Erről a szervezetről a legújabb feldolgozásban sem találhatók információk, így az értesülés mintegy a levegőben lóg. Mivel azonban röplapot is kiadtak „Szekszárd dolgozó népe!" címmel, feltételezhető, hogy nem voltak hatástalanok, még ha esetleg csak egy-két személy állt a kezdeményezés mögött, s csupán egy fiktív szervezetről van szó. Szombathelyen azok a fiatalok radikalizálták a forradalmat, akik elégedetlenek voltak a fontolva haladó, kompromisszumokat kereső helyi reforme-80 Katonai, letartóztató, vöröskeresztes, szállító, hírszerző és falujáró csoportra L. Kronológia, 80. 81 L. Szakolczai: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. I. m.; Valuch Tibor: Hajdú-Bihar megye. In: A vidék forradalma, 1956. I. m. I. köt. 233-266. 82 1956 plakátjai.. I. m. 110, 113. 83 Uo. 533, 534.