Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1264 STANDEISKY ÉVA szembeállította őket a forradalom győzelme után elhalásra ítélt forradalmi szervekkel: a rétegképviseletekkel, a munkahelyi forradalmi szervekkel és a települési, területi forradalmi bizottságokkal egyaránt. A városi, megyei forradalmi szervek melletti munkás-, katonai, értelmiségi és paraszttanács foglakozás szerint differenciálta a résztvevőket, s nem politikai hovatartozás szerint (például október 26-án a Győri Nemzeti Tanács).76 Volt olyan megyei szerv, ahol már az elnevezés is tükrözte a társadalmi összetételt: Szolnokon például Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács alakult.7 7 Másutt nem volt így. A Borsod Megyei Munkástanács neve ellenére sem csupán munkásokat tömörített, a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa pedig alapvetően mérsékelt, hatalomátmentő „koalíciós" képződmény volt. A forradalom alatti helyi önigazgatás kötődött a helyi rétegképviseletekhez, ugyanakkor ez utóbbiak tevékenységének jelentős része nem kapcsolódott a forradalmi bizottságokhoz. Itt csak e két, eltérő típusú önigazgatási forma érintkezési pontjairól lesz szó.7 8 A Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács jogi bizottságával kidolgoztatta a munkástanácsok szervezeti szabályzatát. A katonai forradalmi tanács feladatául szabta, hogy bocsásson el állásából három katonatisztet, és vegye őket őrizetbe. Székesfehérvárott november 2-án döntött arról a megyei és a városi Nemzeti Tanács, hogy ők a hatalom legfőbb birtokosai, s nekik van alárendelve az Ifjúsági Forradalmi Tanács, a munkástanácsokat összefogó csúcs-munkástanács, a Parasztság Tanácsa, az Értelmiségi Forradalmi Tanács, a Katonai Forradalmi Tanács.79 Az érintettek reagálásáról nincs információnk, feltételezhetjük azonban, hogy az egyes forradalmi szervek elkülönülési kedvét némileg visszafogta annak felismerése, hogy a mindennapi élet viteléhez szervezettség: hierarchikus irányítás szükséges. Az egyetemi és főiskolai hallgatók október közepi lázadása, a MEFESZ-alakító üléseknek az egyetemisták között országosan ismertté váló radikális határozatai nem tartoznak témánkhoz, hiszen a helyi forradalmi szervek csak az október 23-át követő héten jöttek létre. Az ifjúságnak a forradalom győzelme után más szerep jutott, mint a forradalmat megelőző hetekben és október 23-án. Akkor szinte egyedül uralták a közéletet azzal, hogy szervezetten adtak hangot a társadalom más rétegeit is foglalkoztató problémáknak. A forradalom kitörése után betagozódtak a változást sürgetők és megvalósítók sokszínű tábo-76 Lásd erről bővebben Szakolczai: Győr-Sopron megye. I. m. 141-210. o. 77 Az elnevezésnek ideológiai tartalma is van: emlékeztet az 1918-19-es forradalmak tanácsaira, amelyek 1919 elejétől egyre inkább kommunista befolyás alá kerültek. Az 1956-os szolnoki szervezetet névadásában a forradalomhoz alkalmazkodni kívánó, a hatalom megőrizni kívánó kommunisták jelentős szerepet játszhattak. 78 A forradalom idején működő rétegszervezetek története feldolgozatlan. A legtöbb talán a munkástanácsokról tudható, de ezek szisztematikus vizsgálata, ellentmondásainak feltárása még várat magára. 79 „Egy nép kiáltott, aztán csend lett": Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott. Szerk. Csurgai Horváth József. Székesfehérvár, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1996. 387.
