Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 107 bóli kiépítésének csak árthat, ha a diplomáciai kapcsolatfelvétel hivatalos aktusáig kereskedelmi üzleteket kötnek Magyarországgal, mert így a magyar gyáriparos körök megnyugszanak, s nem serkentik a kormányt a diplomáciai elismerésre. A megoldást a következőkben látta: „Külföldi képviselőink személyes ismeretségei és beszélgetései Magyarország közéleti tényezőivel az egyik legcélszerűbb módja annak, hogy hassunk a magyar társadalomra. A Gratzhoz hasonló személyek látogatása Oroszországban csak hasznot hozhat, és üdvözölni kell. Persze Gratzot nem úgy kell fogadni, mint a kormány hivatalos képviselőjét, hanem mint híres közszereplőt, mint egykori és valószínűleg leendő magyar minisztert. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy felelős politikusokkal találkozhasson".111 A bécsi magyar emigráns kommunisták segítségével szeptember 14-én Gratz már egyenesen a számára a moszkvai utazás lehetőségét felvillantó szovjet követhez nyert bebocsátást. Kifejtette, hogy a ratifikációt, s egyáltalán a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvételét ellenző politikai és társadalmi csoportokat csak akként lehetne meggyőzni a diplomáciai viszony hasznosságáról, ha azzal összefüggésben vagy legalább azonos időben kereskedelmi szerződést is kötne a két állam. Ezzel azt a látszatot lehetne kelteni, hogy a Szovjetunió jelentős gazdasági előnyöket biztosít Magyarország számára. Gratz szerint a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét a szeptember 12-i kereskedelmi egyezményben a szovjet fél olyan korlátozásokkal bástyázta körül, amelyektől megijedtek a magyar üzletemberek, ezért ha ebben a kérdésben nem tehet nagyobb engedményeket, akkor más előnyöket kell nyújtania, például bele kellene egyeznie egy szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság létrehozásába.112 Litvinov a bécsi követ jelentéseire reagálva közölte, hogy a külügyi szervek örülnének, ha Gratz Moszkvába utazna, de a vegyes kereskedelmi társaság létesítésére vonatkozó tervei eleve kudarcra vannak ítélve, amíg nem hozzák létre a diplomáciai viszonyt a Szovjetunió és Magyarország között.11 3 Ha megvizsgáljuk, hogy a koncessziókért folyó versenyben a magyar vállalatok, bankok milyen esélyekkel szállhattak ringbe nyugat-európai riválisaikkal, feltételezhetjük, hogy Gratz esetleges további erőfeszítéseit innentől kezdve nemcsak a politikai okok lehetetlenítették volna el, hanem a magyar fél pénzügyi paramétereinek elégtelensége is eleve kérdésessé tette. 1926 szeptemberéig a Legfőbb Koncessziós Bizottsághoz 1701 javaslat futott be külföldi vállalatoktól, ebből ágazati megoszlás szerint 191 volt a mezőgazdasági, 678 az ipari és 431 a kereskedelmi (a maradékot a közlekedési és szállítási koncessziók tették ki). Ebből az ajánlattömegből mindössze 94 koncessziós szerződés született: 6 mezőgazdasági, 56 ipari és 18 kereskedelmi (a többi szállítási). A nemzetek szerinti megoszlást tekintve a szerződések több mint harmadát (33,6%) német konzorciumok és vállalatok kapták, utánuk következtek az angolok, amerikaiak, franciák, lengyelek, osztrákok és olaszok. A megvalósuló koncessziók 111 J. A. Berzin jelentése Litvinovnak. 1925. aug. 31. AVP RF, f. 04. op. 11. p. 67. gy. 938. 1. 11-14. 112 Berzin jelentése Litvinovnak. 1925. szept. 14. Uo. 1. 7-10. 113 Litvinov távirata Berzinnek. 1925. szept. 29. Uo. 1. 4.
