Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
104 SERES ATTILA volna elérni, amely az összes import- és exportüzletet átfogja, s amelyben az iparvállalatokon kívül az összes nagyobb bank is szerephez juthat. Szerinte egy ilyen konstrukció esetén a meglehetősen nehéz problémának látszó hitelezést is meg tudták volna oldani. A GyOSz ellenben egy „képviseleti társaság" létrehozására törekedett, amely csak bizonyos iparvállalatokat tömörített volna. A GyOSz az exportlehetőségek fejlesztésének sürgősségére való tekintettel nem akarta megvárni, amíg ez a szervezet megalakul, hanem addig is Bécsben, a szovjet-osztrák vegyes vállalatokon keresztül kívánta lebonyolítani a kereskedelmi forgalmat a Szovjetunióval. Gratz viszont attól tartott, hogy ez károsan befolyásolhatja az önálló szovjet-magyar vegyes társaság megalapítására irányuló tervezetét. Augusztus elején végül mégiscsak megegyezett a GyOSz képviselőivel, hogy az iparvállalatok képviseleti alapon ideiglenesen szerződést kötnek a Ruszavtorggal, de ha lehetővé válik az önálló magyar társaság megalakítása, az említett cégek „visszanyerik teljes cselekvési szabadságukat."99 Gratz ezután Lukács Jenővel, a Blau & Lukács villamosipari kisvállalat igazgatójával Bécsbe utazott, ahol a GyOSz-szal kötött egyezség jegyében tárgyalásokat folytattak az ottani szovjet kereskedelmi kirendeltséggel. A két magyar üzletember javaslatai arra irányultak, hogy a szovjet exportban érdekelt magyar vállalatok beléphessenek a Ruszavtorgba, vagy megnyissák annak budapesti filiáléját. A szovjet partnerek azonban nem kívántak ilyen „kerülőutakon" üzleteket kötni, s ezt Müllernek és Gratznak is tudomására hozták. „Kijelentettük Müller igazgatónak, hogy a kerülőutakat nem engedjük meg, mivel a magyarok csak a diplomáciai kapcsolatok felvétele után kereskedhetnek Oroszországgal, de nem tiltottuk meg neki [Gratznak — S. A.], hogy folytassa a kereskedelmi kapcsolatok felvételére irányuló agitációját, hiszen a gyáriparosok befolyásolhatják a kormányt, ami meggyorsítja ennek a kérdésnek a rendezését" — állt a bécsi szovjet kereskedelmi képviselet megbeszéléseket összegző jelentésében.100 A GyOSz a tárgyalások után készített, a kormányhoz intézett memorandumában a következő konzekvenciát vonta le: „Ezek a tárgyalások is azonban csak arról győzték meg szövetségünket és a magyar érdekeltséget, hogy egy rendszeres, szervezett export csak akkor remélhető, ha az Oroszországgal való forgalmat egy vegyes orosz-magyar kereskedelmi társaság, amely erre az orosz kormánytól koncessziót nyer, venné kezébe".10 1 Minden bizonnyal Gratz és a GyOSz lobbijának köszönhetően került be a vegyes társaság megalapításának kölcsönös kötelezettsége a magyar-szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételét szabályozó egyezménynek a magyar diplomácia által megszövegezett elsődleges tervezetébe, amelynek 12. 99 Gratz levele Walkónak. 1924. aug. 10. MOL, К 64, 10. es., 1924-24-sz. п. (405/1924. alapsz.) 93. f. 100 A bécsi szovjet kereskedelmi képviselet jelentése Kraszinnak. 1924. aug. 6. RGAE, f. 413. op. 2. gy. 1803. 1. 4. 101 A GyOSz memoranduma a magyar kormányhoz a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére a Szovjetunióval Dátum nélkül. MOL, К 64, 1924-24-sz. п. (405/1924. alapsz.) 89-92. f. Az irat keletkezését a szakirodalom 1924 augusztusára teszi. Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. III. köt. Bev. tan. Nemes Dezső. Összeáll., jegyz. Karsai Elek. Budapest, Kossuth, 1959. 212. sz. (686-687.)
