Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 105 cikkelye foglalkozott ezzel a kérdéssel.10 2 Kánya Kálmán, a berlini tárgyalásokat magyar részről vezető diplomata augusztus 26-án olvasta fel ezt az elaborátumot szovjet partnere, Kresztyinszkij előtt, aki annak meghallgatása után tudatta, hogy abból több cikkelyt is okvetlenül ki kell hagyni. Ezek között elsőként említette a vegyes társaság kérdéskörét, amit véleménye szerint azért kellene törölni a végleges szövegből, mert a vegyes társaságok már „kihalófélben" vannak.10 3 Két nap múlva a szovjet diplomata egyenesen kijelentette, hogy megtagadja a vegyes társaságra vonatkozó cikkely felvételét az egyezménybe, mert az ellenkezik a jelenlegi szovjet kereskedelempolitikával. Kánya erre számjeltáviratban kért utasítást a külügyminisztertől, hogy tovább erőltessék-e a vegyes társaság ügyét. Valószínűnek vélte, hogy ha a magyar fél továbbra is ragaszkodik ehhez a ponthoz, akkor lehetetlenné válik a megállapodás a szovjetekkel, ezért a magyar manőverezési lehetőség fenntartása és a kommunista propaganda megakadályozására nyújtandó garanciák (például a budapesti szovjet külképviseletek személyi létszámának korlátozása, egykori magyar állampolgárok alkalmazásának tilalma a szovjet misszión) megőrzése érdekébenjavasolta, hogy ejtsék ezt a pontot a tervezetből.10 4 Az ország fennálló politikai rendjének megóvása sokkal húsbavágóbb érdeknek minősült, mint a vegyes társaság megalapítása, ezért a külügyminiszter ellenvetés nélkül jóváhagyta Kánya javaslatát.10 5 Mindez nem tántorította el Gratzot eredeti szándékától, hiszen a Magyarország és a Szovjetunió közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányok szeptember 12-i aláírása után felkereste V P Belgovot, a bécsi szovjet kereskedelmi képviselet vezetőjét, akinél ezúttal taktikusan arra hivatkozott, hogy a Szovjetunió elismerése Magyarország által ténnyé vált, s ezzel elhárultak a politikai akadályok a vegyes társaság megalakítása elől.106 A Külkereskedelmi Népbiztosság azonban nem hagyott kiskapukat számára. Az ausztriai kereskedelmi képviselőhöz elküldött levélben világossá tették, hogy a ratifikációig szó sem lehet a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. De a levél végkicsengése ennél is rosszabb volt: kizárólag „személyes jelleggel" felvilágosították a misszióvezetőt, hogy „a dr. Gratz által felvetett kérdést a Külkereskedelmi Népbiztosság a ratifikáció után sem tartja aktuálisnak, és aligha fog sietni egy orosz-magyar kereskedelmi részvénytársaság, létrehozásával".10 7 A szov-102 д Magyarország és a Szovjetunió közti kereskedelmi szerződés német nyelvű szövegtervezete. 1924. aug. 26. MOL, К 64, 10. es., 1924-24-358. (405/1924. alapsz.). Az 1924. augusztus 26. és szeptember 12. közötti berlini tárgyalásokra részletesen 1. Kolontári Attila-. Magyar-szovjet tárgyalások a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről (Berlin, 1924). Kutatási füzetek. 5. sz. Szerk. Ormos Mária, Kánya József, Pilkhoffer Mónika. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1999. 3-29. 103 Kánya és Jungerth feljegyzése az első tárgyalási napról. 1924. aug. 26. MOL, К 64, 10. es, 1924-24-358. (405/1924. alapsz.) 104 Kánya számjeltávirata Daruvárynak. 1924. aug. 28-29. Uo. 1924-24-355. (405/1924. alapsz.) 105 Daruváry számjeltávirata Kányának, 1924. aug. 30. Uo. 1924-24-358. (405/1924. alapsz.) 106 Belgov jelentése Kraszinnak, 1924. okt. 9. RGAE, f. 413. op. 2. gy. 1803. 1. 6. 107 A Külkereskedelmi Népbiztosság távirata a bécsi szovjet kereskedelmi képviseletnek. 1924. nov. 3. RGAE, f. 413. op. 5. gy. 1169. 1. 3.
