Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
A MAGYAR-JUGOSZLÁV-SZOVJET KAPCSOLATOK ... 1953-1958 1083 tömbjéből áll. A jugoszláv kommunisták bírálták a világ érdekszférákra osztását, az ideológiai diktatúrával leplezett bürokratikus elituralom létrejöttét, a sztálinizmust mint elméletet és politikai gyakorlatot. Milovan Dilas „új osztály elmélete", a kommunista uralom szociológiai kritikája azonban már a Tito-féle vezetésnek is sok volt, s mint az első kelet-európai renegátot hamarosan kizárták a jugoszláv kommunista pártból.10 Ezekben az években Magyarország és Jugoszlávia viszonya is mélypontra süllyedt, már-már a háborús feszültség küszöbéig jutott. A jugoszlávokkal való nyílt konfliktus a Rajk-per kapcsán robbant ki, amelyet a Sztálin Tito és a jugoszláv pártvezetés nemzetközi lejáratására próbált felhasználni.1 1 A Jugoszlávia elleni otromba, hisztérikus kampányban az MDP és a magyar sajtó járt elől, megelőzve Albániát és Romániát, valamint a többi népi demokratikus országot. 1949 májusa és decembere között Magyarország is egyoldalúan felmondta az 1947 után Jugoszláviával kötött összes gazdasági, politikai és kulturális egyezményét.1 2 1950. áprilistól a két ország között a normális diplomáciai érintkezés is szünetelt, 1951. március 31-től december 9-ig a belgrádi magyar követség például vezető nélkül maradt. A gazdasági blokádot katonai fenyegetésekkel nyomatékosították. Határsávot jelöltek ki, erődítményrendszert, valamint különböző mélységekben műszaki védelmi vonalakat építettek; gyalogsági taposóaknazárakat telepítettek. A rendszeres határsértések, emberéleteket követelő provokációk és területsértések,1 3 a nyomukban járó diplomáciai jegyzékháború a hétköznapok részévé vált. A jugoszláv felet a katonai parancsokban és jegyzőkönyvekben „ellenségként" nevezték meg. A jugoszláv államhatáron rendkívüli állapotokat vezettek be, annak hivatalos kihirdetése nélkül. A magyarországi délszláv népesség egy részét internálták. A konfliktust a szovjetek nagyon tudatosan szélesítették Közép- és Délkelet-Európát átfogó háborús szembenállássá. A Jugoszláviával való ellentétek hatására — Rákosi erőteljes sürgetésére — 1949. augusztusban egy szovjet gépesített lövészhadosztály érkezett Magyarországra.1 4 1949 és 1951 között a 10 Milovan Dilas a jugoszláv párt egyik ideológusa és teoretikusa 1953. októberben sztálinizmust bíráló cikksorozatot tett közzé a Borba című pártlapban, amelyben „túl messzire ment". 1954. januárban minden párt- és állami tisztségétől megfosztották, majd 1955. januárban maga is szakított a párttal, miután három évi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 1956. novemberben letartóztatták, s már börtönben volt, amikor megjelent Az új osztály című műve. 1961. januárban feltételesen szabadlábra helyezték, majd alig egy év múlva (1962. április) Találkozások Sztálinnal című könyvéért újra bebörtönözték. 11 Szenes Sándor: Egy el nem mondott beszéd. Dokumentum Farkas Mihály irathagyatékából. Századvég, 1989. 1-2. sz. 65. 12 Az 1947. májusi bauxit-alumínium kooperációs egyezmény, s a második nehézipari bázis (Mohács) kiépítésének terve egyik pillanatról a másikra lekerült a napirendről. Az 1947. évi kereskedelmi szerződést — 2 évre 10-10 millió dolláros kerettel —, illetve a 130 millió dolláros hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt is felmondták. 1949. szeptember 30-án Magyarország jegyzékben mondta fel az 1947. december 8-án aláírt magyar-jugoszláv barátsági szerződést. 13 A magyar adatok szerint 1950-ben szárazföldön 769, vízen egy, levegőben 25 határsértés történt; 1952-ben 209 esetben jelentettek a déli magyar határról különböző vélt vagy valóságos jugoszláv akciókat, 1. Fórizs Sándor: Határesemények a magyar-jugoszláv államhatáron 1951-52-ben. Új Honvédségi Szemle, 1993. 12. sz. 14 Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika 1945-1956. Aquila Könyvkiadó. Budapest, 1998. 155-156. (A továbbiakban: Okváth: Bástya a béke frontján)
