Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
1956-RA EMLÉKEZÜNK Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István A MAGYAR-JUGOSZLÁV-SZOVJET KAPCSOLATOK ÉS A NAGY IMRE-CSOPORT SORSA 1953-1958' Politikatörténeti közhely, hogy a magyar és a jugoszláv állam, valamint a két kommunista párt közötti kapcsolatok a mindenkori szovjet-jugoszláv viszony alakulásától függtek. így volt ez már a koalíciós időszakban, a Jugoszláv orientáció" éveiben is, az 1948 és 1958 közötti évtizedre pedig különösen igaz a megállapítás. Az 1948 tavaszától kiszélesedő és elmélyülő szovjet-jugoszláv konfliktus körülményei között a magyar vezetésnek sem volt, de nem is lehetett önálló Jugoszlávia-politikája. 1945 után a világháborút a vesztesek oldalán befejező Magyarország a környező államok közül azonnal Jugoszláviával került a legjobb viszonyba. A magyar politikai köröknek úgy tűnt, hogy a szovjet mintát követő Belgrád nemzetiségi politikája kiegyensúlyozottabb volt, mint Prágáé vagy Bukaresté, az ottani magyarságot kollektív jogsérelem, diszkrimináció nem érte. A szerb partizánok által véghezvitt tömeges öldöklésről akkor még nem érkeztek hírek Újvidékről. Amikor pedig megérkeztek az első szemtanuk, akkor a magyar politikusok tudatosan hallgattak róla.2 A magyar békeszerződés előkészítésekor, a demokratikus pártok megegyezése nyomán, a magyar kormány a déli szomszéddal szemben területi követeléseket nem vetett fel, ugyanakkor támogatta Jugo-1 Tanulmányunk elkészítésekor a témakörbe vágó korábbi munkáink közül a következőket használtuk fel: Dokumentumok a jugoszláv menedékről és a Szántó Zoltán-ügyről (1956-1958). Közli: Kiss József, Ripp Zoltán. Múltunk, 1991. 4. sz. 136-159.; A Nagy Imre-per után. A jugoszláv-magyar jegyzékháború második szakaszának dokumentumai 1958. október-1959. február. Közreadja: Kiss József, Ripp Zoltán. Múltunk, 1992. 4. sz. 190.; Három dokumentum a Nagy Imre-per 1958. februári elhalasztásáról. Közreadja: Kiss József, Ripp Zoltán. Társadalmi Szemle, 1993. 4. sz. 82-95.; Ripp Zoltán: Belgrád és Moszkva között. A jugoszláv kapcsolat és a Nagy Imre kérdés. Politikatörténeti Alapítvány. Budapest, 1994.; Top Secret. Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956. I. k.; Top Secret. Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956^1959. II. k.; A magyar-jugoszláv kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa. Dokumentumok. Az iratokat gyűjtötte, válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta: Kiss József, Ripp Zoltán, Vida István. MTA Jelenkor-kutató Bizottság. Budapest, 1995-1997. (A továbbiakban Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956, illetve 1956-1959.); Ripp Zoltán: A magyar-jugoszláv kapcsolatok, 1956-1959. Évkönyv V 1996-1997. 1956-os Intézet. Budapest, 1997. 152-163. Ripp Zoltán: Példaképből ellenség. A magyar kommunisták viszonya Jugoszláviához, 1947-1948. In A fordulat évei, 1947-1949. Politika - képzőművészet - építészet. Standeisky Éva, Kozák Gyula és mások (szerk.) 1956-os Intézet, Budapest, 1998. 45-64.; Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A szovjet-jugoszláv és a magyar-jugoszláv kapcsolatok a levelezési diplomácia tükrében 1954-1955. Múltunk, 2001. 1. sz. 233-284. (A továbbiakban M. Kiss - Ripp -Vida: A szovjet-jugoszláv és a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1954-1955-ben.); Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések. 1956-1957. Felelős szerkesztő: Vida István. Gondolat Kiadó-Nagy Imre Alapítvány, Budapest 2006. (A továbbiakban Nagy: Snagovi jegyzetek.) 2 L. Kiss József: Az áldozatok is emberek.. Dokumentumok a jugoszláviai magyar kisebbségeket ért megtorlásokról 1944. szeptember-1945. május. Juss, 1991. 2. sz. 63-85.
