Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 103 rábbi elképzelését, olyan szovjet-magyar vegyes társaságot hozzon létre, amely lehetőséget biztosít a magyar üzleti érdekek érvényesítésére. Később Gratz azt állította, hogy Budapesten megnyerte Bethlen támogatását is ehhez az elképzeléséhez.9 3 Gratz kezdeményezése hamarosan olyannyira előrehaladott stádiumba került, hogy június 26-án átnyújthatta a bécsi szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetőjének a szovjet-magyar kereskedelmi társaság német nyelvű „alapító okiratát". Ebben az okmányban az összes hazai vállalat neve benne volt, amely korábban érdeklődött a szovjet piac iránt: a Weiss Manfréd, a Ganz-Danubius, a Hofherr-Schrantz, a MAVAG és a Koffler vezette Központi Ásványolajipari Rt., s tartalmazta Ország Róbertnek, az AMB igazgatójának a nevét is.94 A Külkereskedelmi Népbiztosság azonban kategorikus formában megüzente Bécsbe, hogy elutasítja Gratz tervezetét. Az indoklásban megemlítették, hogy Magyarország nem ismeri el a Szovjetuniót, ezért bármilyen jelentős magyar gazdasági érdekcsoportoktól induljon is ki a kezdeményezés, a népbiztosság elveti azt.9 5 Ausszem megpróbálta rugalmasabb formában előadni ezt a merev álláspontot: „Szükségtelen Gratznak arról beszélni, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti kereskedelmi kapcsolatok a diplomáciai kapcsolatok felvételéig lehetetlenek. Ahogy a beérkező információk alapján látható, mind a sajtóban és nyílt összejöveteleken, mind magánbeszélgetései során állandóan ő maga képviseli ezt az álláspontot. Ezért fáradozásaira tekintettel, vagyis éppen a Magyarország és a Szovjetunió közti diplomáciai kapcsolatok felvételének felgyorsítása és a burzsoá sajtó támadásaival szembeni manőverezés megkönnyítése érdekében azt kell mondanunk, hogy Moszkva részéről javaslatát legalább »elviekben« figyelembe veszik, de megvizsgálását elhalasztják a diplomáciai kapcsolatok felvételéig".9 6 A májusban megkötött két üzlet okán aktivizálódott a GyOSz is, amely arra törekedett, hogy a továbbiakban a Ruszavtorg vagy a RATAO segítségével valósítsa meg a magyar exportüzleteket. Július 22-én Budapestre utazott E. Müller, a Ruszavtorg osztrák igazgatója, aki a GyOSz székházában előadást tartott a vegyes társaság munkájáról, és az általa lebonyolított kereskedelmi forgalomról.97 Az 1911-1917 között a GyOSz ügyvezető igazgatói posztját betöltő, majd annak vezetésével később is jó kapcsolatokat ápoló Gratz megpróbált együttműködésre lépni az iparos testülettel, bár a megvalósítás ütemtervét és formáját tekintve nézetkülönbségek támadtak köztük.9 8 Gratz eleve egy „integratív" szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság megalapítását szerette 93 L. 91. jegyz. 94 I. Davidovics, a bécsi szovjet kereskedelmi kirendeltség helyettes vezetőjének jelentése a Külkereskedelmi Népbiztosságnak. 1924. jún. 26. RGAE, f. 413. op. 5. gy. 1169. 1. 8. 95 Avanyeszov külkereskedelmi népbiztoshelyettes távirata a bécsi szovjet kereskedelmi képviseletnek. 1924. júl. 26. Uo. 1. 7. 96 Ausszem jelentése Avanyeszovnak. 1924. augusztus 4. Uo. 1. 6. 97 A bécsi szovjet kereskedelmi képviselet jelentése Kraszinnak. 1924. aug. 6. RGAE, f. 413. op. 2. gy. 1803. 1. 4. A Ruszavtorg 1923. október 1. és 1924. június 1. között — kerekítve — 1,1 millió rubel értékű forgalmat bonyolított le, melyből — kerekítve — 700 ezer rubel esett a szovjet importra, tehát a társaság külkereskedelmi mérlege ebben az időszakban az osztrák cégek aktívumával végződött. О szmesannih obscsesztvah. Vnyesnyjaja torgovlja, 1924. júl. 15. 29. 98 Az életrajzi adatokat 1. Gyarmati: i. m. 85.
