Századok – 2006
TÖRTÉNETI IRODALOM - Benda Kálmán: A nemzeti hivatástudat nyomában. Történelmi; történelemelméleti; művelődéstörténeti; iskolapolitikai és csángómagyar tanulmányok; írások; interjúk (Ism.: Szabó András Péter) 1074
1074 TÖRTÉNETI IRODALOM nem változtat azon, hogy a történettudománynak a feladata mindenkor azonos marad: a tények alapján mindenféle torzítás nélküli objektív kép megalkotására való törekvés. Úgy, ahogyan ezt Kincses Katalin Mária tette, s ezzel az értékes munkával gyarapította a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára megjelent müvek számát. Bánkúti Imre Benda Kálmán A NEMZETI HIVATÁSTUDAT NYOMÁBAN Történelmi, történelemelméleti, művelődéstörténeti, iskolapolitikai és csángómagyar tanulmányok, írások, interjúk Szerk. Lukáts János Protestáns Művelődés Magyarországon 11. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest 2004. 568. o. Az 1994 márciusában, alkotóereje teljében eltávozott Benda Kálmán munkássága, életpályája aligha szorul e folyóirat hasábjain bővebb méltatásra. Mindenki számára ismert tény, hogy Magyarország kora újkori történetének legkiválóbb kutatói közé tartozott, önálló kötetei, tanulmányai számos területen mind a mai napig megkerülhetetlenek, az általa szerkesztett igényes forráskiadványok (a magyar jakobinusok iratai,,a moldvai csángó-magyar okmánytár - és még sorolhatnánk) pedig egytől-egyig új utakat nyitottak a hazai történettudományban. Benda Kálmán azonban azon történészek közé tartozott, akik nem elégedtek meg a hagyományos kutatói tevékenységgel, hanem a szűkebb szakmai körökből kimozdulva igyekeztek a magyar történetírás új eredményeit a szélesebb közönséggel is megismertetni. Az MTA Történettudományi Intézete meghatározó tagja, a Ráday Gyűjtemény igazgatója a tudományos ismeretterjesztést mindvégig elhivatottan, ugyanakkor nagy szakmai igénnyel végezte. A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó most nem kevesebbre vállalkozott, minthogy válogatást állítson össze Benda Kálmánnak a szakma, illetve a nagyközönség számára írott és korábban már megjelent tanulmányaiból. A Protestáns Művelődés Magyarországon sorozatban megjelent vaskos kötet igyekszik teljes képet adni a szerző kiterjedt tudományos munkásságáról. A könyv szerkesztője, a szépíró-könyvtáros Lukáts János egyszerre állt könnyű és nehéz feladat előtt. Könnyű volt a feladat, hiszen Benda Kálmán nem kevés műgonddal megírt tanulmányaiból sok kötet kitelne, de nehéz is, mert értékes közlemények valóságos tengeréből kellett kiválasztani a talán legfontosabb vagy legjellemzőbb darabokat. A válogatás címe: „A nemzeti hivatástudat nyomában" Benda Kálmán első, 1937-ben megjelent könyvére (A magyar nemzeti hivatástudat története a 15-17. században) utal, és nyugodtan mondhatjuk, találó, mert Benda egész pályafutását meghatározta a nemzeti fejlődés problémái, a nemzettudat változásai iránti lankadatlan érdeklődés. Az európai pallérozottságú történész elsősorban (de nem kizárólag) a 16-18. századi magyar történelem három nagy fordulópontjára irányította figyelmét: Bocskai István és a rendi ellenzék 17. század eleji küzdelmére a központi hatalom ellen, a Rákóczi-szabadságharcra, illetve a magyar felvilágosodás időszakára, különös tekintettel a magyar jakobinusok szervezkedésére. Tette ezt az egykori Szekfű-tanítvány vállaltan protestáns szemlélettel, ám mégis felekezeti elfogultság nélkül. A Mundus Kiadó kötete is elsősorban e csomópontok köré szerveződik, érthetően erős protestáns hangsúllyal. Az összegyűjtött ötven tanulmány Benda Kálmán munkásságának teljes ívét, kiterjedt kutatásainak minden területét igyekszik bemutatni. A szerkesztő hat fejezetbe próbálta beosztani a tekintélyes terjedelmű anyagot. Az 1937-ben megjelent, említett kötet tematikáját megidéző első, bevezető tanulmány után a „Válaszutak és fordulópontok" című fejezet a magyar történeti derriográfia problémái és a nemzetiségi kérdés mellett körüljárja a magyar történelemszemlélet felekezeti hatásoktól befolyásolt változásait. Ebben a részben kapott helyet Benda Kálmán egyik legjelentősebb, sokat idézett, sokat vitatott tanulmánya, az 1970-ben megjelent „Habsburg politika és rendi ellenállás a 17. század elején", amely Bocskai szabadságharcát, és a fejedelem halálát követő rendi mozgalmat biztos kézzel helyezte el a Habsburg Monarchia történetének keretében, és az elégedetlenkedők ideológiájában a hagyományos rendi érvelés, a középkori hagyományok mellett felfedezte a kálvini ellenállási tan elemeit is.
