Századok – 2006
MŰHELY - Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1045
EGY KÜLÖNLEGES FORRÁS ... 1586 ŐSZÉRŐL 1051 tek, az általuk elhurcolt rabokat kiszabadították.2 8 Az időpontok egybeesése valószínűsíti, hogy a két dokumentum ugyanannak a portyának adja kissé eltérő leírását. A törökök Csesztreg környéki próbálkozásaihoz így semmiképpen sem férhet kétség. A török nyelvű források ugyancsak alátámasztják olvasatainkat. 1579-ben, amikor a szigetvári szandzsák első fennmaradt tahrír-deftere készült, a jegyzékbe a listán szereplő helyek már szinte kivétel nélkül bekerültek (lásd részletesen szintén a Függelékben). Az akkoriban frissen alávetett területet — Zala megye Balatontól északra fekvő részét leszámítva szinte egészét és elszórtan vasi településeket is — közigazgatásilag a kanizsai náhije keretei közé sorolták. Az ide tartozó és a listán szereplő települések összehasonlításának eredményeként gyakran a hevenyészett írásmódból adódó olvasati hibák is tetten érhetők.2 9 Az egybevetés nyomán azonban egyéb hasznos következtetéseket is levonhatunk. Az 1579. évi tahrír-defterben a kanizsai náhije összeírása két jól elkülöníthető részből áll. Az első 210 település esetében és a defter legvégén további 14 alkalommal az adóösszeg meghatározásán kívül szerepel a lakosság név szerinti felsorolása is, míg 303 helységnél a jegyzékbe csak a taksa egyösszegű felvétele történt meg. Amíg az előbbieknél szinte biztosan állítható, hogy később sor került a török adó valamilyen módszerrel történő behajtására, addig ez utóbbi esetben joggal gondolhatunk az összeírt helyek pusztán igényterület mivoltára.3 0 Az Ali pasa listájában szereplő azonosított településeknek csak alig több mint 10 százaléka tartozik ez utóbbi, hevenyészetten összeírtak közé!3 1 Ez mindenképpen azt mutatja, hogy az 1586. szeptemberi portya a törökök számára nem az adóhatárok kitolását, hanem uralmuk fenntartását szolgálta. reverse ftiisset, quam insecuti milites Canisiani prope Berzencze impetu facto usque ad unum internecioni dederunt, captivosque Christicolas eliberarunt, inter illos te etiam non postremum fuisse ..." Pálffy Géza: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatéban: A budróci Budo'r család a XV-XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002) 4. sz. 975. 29 Más esetekben az 1590. évi szigetvári tímár-defterbe hibásan vagy hiányosan átvett adatok nyújtanak segítséget az azonosításban. Pl. Ali pasa levelében a 90. tételként szereplő Szenhal alak változatlanul bukkan fel 1590-ben Bajezid bin Musztafa ziámetjeként. Adója ekkor 350 akcse. 1579-ben még Szentmihály néven szerepelt 3500 akcse hozammal. Vagy könnyen érthetővé válik az egyik legkülönösebb torzítás, az 51., ill. a 91. tételszámon is szereplő Pórszombat esete. Az 1579-ben még jól olvasható helynév 1590-ben a szandzsákbég birtokai között bukkan fel, névalakjában azonban egyetlen diakritikus pont sincs kitéve. így egyik lehetséges olvasata valóban „J3orso6iat". Ba§bakanlik Osmanli Ar§ivi, ístanbul (BOA); Tapu 638. fol. 4., 3., ill. Bayerische Staatsbibliothek, München; Cod. Turc. 138. fol. 114. 30 Erre utal a Haszán szigetvári bég (1580. jan.-1581. febr.) számára hivatalba lépésekor kiadott utasítás is. Eszerint „a Szigetvári és a Székesfehérvári szandzsák végvidékéről kikerülő rabok ötöd-adóját, illetve az említett szandzsákokban a defterbe be nem jegyzett falvak dzsizje-adóját [kiemelés tőlem - S. É.] a szultáni hász-jövedelmekhez" kellett kapcsolnia. Az utasítást idézi Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 166-167. Az 1579. évi tahrírban hevenyészetten összeírt 303 település helyileg éppen a szigetvári és a székesfehérvári szandzsák illetékességébe tartozott, Zala megye nyugati peremét és a Muraközt, valamint vasi területeket érintett. így aligha férhet kétség ahhoz, hogy az 1580. évi rendelkezés a szóban forgó helységekre vonatkozott. 31 Bánokszentgyörgy, Csesztreg, Kebeleszentmárton, Kerkaújfalu, Méhespuszta, Turnisce a Bánffy-birtokok közül, Mikosszéplak, Halastó Vas megyei települések valamint Gelsesziget és Zalaháshágy.
