Századok – 2006
MŰHELY - Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1045
Sz. Simon Éva A HÓDOLTSÁGKORI TÖRÖK PALEOGRÁFIA TRÉFÁJA VAGY EGY RENEGÁT ÍRNOK ÜGYESKEDÉSE? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1586. november 23-án, Kalajlikoz Ali második budai pasasága idején (1586. ápr. 17-1587. febr. 22.)! kelteződött egy, a szokványostól kissé eltérő, mellékletet is tartalmazó magyar nyelvű levél.2 Címzettje a magyarországi hadügyek ekkori irányítója, Habsburg Ernő főherceg volt.3 A délszláv (valószínűleg horvát) származású budai beglerbég és az osztrák főherceg közötti többszörös levélváltás kiváltó okát — nem túlságosan meglepő módon — a szigetvári bég egy Jól sikerült" portyája adta, amelynek során — a panasz szerint — a törökök falvakra üt ve Kódolatlan népet hurcoltak el és két kastélyt is leromboltak. Az esetet helyszíni vizsgálat követte, amelynek idejére Ali pasa is Szigetvárra utazott, és számon kérte a történteket a szóban forgó szandzsákbégtől. A kihallgatás során a bég azzal védekezett, hogy a kárvallott falvak „elejétől fogván be voltak hódolva, mind az hatalmas császárét s mind szpáhijukét igazán megadták, mostan pedig nem akartak bejönni."4 A rebellis falvak nevét ekkor papírra vetették, és ezek magyar fordítását Ali pasa a főhercegnek szóló írása mellé csatolta.5 A konkrét eseményekről szűkszavúan beszámoló levél mellékletére tekintve sem tudunk meg sokkal többet arról, vajon a Délnyugat-Dunántúl mely szögletében zajlott le e vitára okot Szolgáltató eset. Ez annál is különösebb, mert a szigetvári szandzsákbég közreműködésével készített — a hódolni 1 Fodor Pál-Sudár Balázs: Ali pasa históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Amor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Sátoraljaújhely 1999. május 26-29. Bp. 2002. 337. Ali pasa második budai regnálásának idejét kis eltéréssel adta meg Gévay Antal: A' budai pasák. Bécs 1841. 12-13. Működésére vonatkozóan: Takáts Sándor: Vezír Kalajkiloz [sic!] Ali basa. In: Uő: A török hódoltság korából. (Rajzok a török világból IV) Bp. é. n. 153-179. 2 A budai beglerbégek a bécsi udvarral és a végvidéki főkapitányokkal 1553-tól kezdve váltanak magyar nyelvű leveleket. Ez az eljárás Arszlán pasa Budára helyezésétől, 1565-től lett szinte kizárólagos gyakorlattá. 3 Ernő főherceg (1553. június 15.-1595. február 20.), II. Rudolf császár és magyar király öccse, 1576-tól több ízben Rudolf király távollétében a magyar ügyek „helytartója" (locumtenens in administrandis publicis privatisque regni Hungáriáé negotiis), 1578-tól a Drávától északra húzódó magyarországi határvédelem irányítója, később németalföldi kormányzó. 4 Österreichisches Staatsarchiv, Wien (ÖStA); Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Staatenabteilungen, Ausserdeutsche Staaten, Türkei (Turcica), Karton 58. Konv. 2. 1586. nov. 23. fol. 101-103. (Magyar Országos Levéltár, Budapest = MOL, Filmtár W 3471.) A levél kiadása: Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553-1589. Bp. 1915. 368-370. 6 A Takáts Sándor által még a levél mellékleteként kezelt dokumentum az idők során elkallódott eredeti (?) helyéről. Az általam használt mikrofilm szerint jelenlegi jelzete ÖStA HHStA Turcica Karton 58. Konv. 3. föl. 65. Rajta utólagos feljegyzésként decemberi dátum áll!
