Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
1044 BUZA JÁNOS A 18. század elejéről maradt fenn olyan feljegyzés, amelyik szerint egy oláh zlotot 140, egy magyar zlotot pedig 105 dénárra20 1 tettek. Florenus Valachicus nevű pénzt 1704-ben20 2 is említettek, majd egy brassói feljegyzés szerint 1711-ben 120 dénárban számították a wallachischer Slot nevű pénzt, amely korábban 140 dénárt ért.203 A wallachischer Slotról 1719-ből mértékadó szakvélemény mellékleteként kiváló metszet204 maradt fenn, amelyik egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Emden város holland mintát követő — 28 stuiver — névértékű ezüstforintját ruházták fel erdélyi eleink florenus Valachicus, illetve oláh zlot névvel.205 A pénznevek történetének úttörő kutatója joggal tételezte fel azt, hogy az „oláh forint" nem a román fejedelemségek terméke, hanem idegen20 6 veret volt. Az ún. „magyar zlot" képi ábrázolása nem maradt ránk, nevéről csak valószínűsíthető, hogy I. Lipót több változatban vert körmöcbányai, esetleg nagybányai fél tallérosait illették20 7 e névvel. A tallérok neveinek gyűjtése és elemzése nemcsak a numizmatika, hanem a gazdaság- és a köztörténet szempontjából is tanulságos, ám szinte befejezhetetlen feladat. A tallérnevek esetében is megszívlelendő a 20. század kiemelkedő gazdaságtörténészének20 8 pénztörténeti intelme, a „különböző forintok között némelykor igen nagyok az értékkülönbségek, amiért is nem szabad a források forintjait gondosabb vizsgálat nélkül egymással összehasonlítanunk vagy éppenséggel identifikálnunk."20 9 201 E forrás 1703 őszén kelt, de tollhiba folytán 1603 olvasható a kéziratos jegyzékben. MTAK Kézirattár Ms. 5259. (Horváth Tibor Antal gyűjtése) 202 Horváth T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 18. 203 „ein wallachiscehr Slot 1 fl. 20 Denar, der zuvor 1. 40 golt." Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó i. m. IV 124. 204 Ignatius Hahn jelentése: „Bericht über die in 7-Bürgen kursierenden, aus der K. Walachei einlaufenden fremden Gold- u. Silbermünzen." Karlsburg, 1719. jün. 28. ÖStA HKA Realien В 19. 205 Részletesebben 1. Buza János: Zoloták a török kori pénzforgalomban. A numizmatika és a társtudományok. Szerk. Nagy Ádám. Szeged 1994. 17-23. és Uő: Silbergulden als „Zlot" im Geldumlauf des Fürstentums Siebenbürgen am Ende des 17. und am Anfang des 18. Jahrhunderts. In: XII. Internationaler Numismatischer Kongress Berlin 1997. Akten - Proceedings - Actes. Hrsg. Bernd Kluge-Bernhard Weisser. Berlin 2000. II. 1121-1125. 206 Horváth T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 18. 207 Huszár Lajos-. Münzkatalog Ungarn. Von 1000 bis heute. Budapest-München 1979. 212-214. 208 д Magyar Gazdaságtörténeti Szemlét 1901-től szerkesztő Kováts Ferenc (1873-1956) munkásságának értékelésére 1. Berlász Jenő: A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása. Közgazdasági Szemle 67. (1943) 1083, 1086, 1089. 209 Kováts Ferenc: Forint és krajcár. Az Érem 1922. 20.
