Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
A TALLÉRNEVEK NÉHÁNY CSOPORTJA • . 1043 san eljutott Lengyelországba, miként az az éremleleteket18 8 feldolgozó szakirodalomból kitűnik. Az ezüstforintok zlot, zolota, isolotte névváltozata lengyel189 származék, de az Oszmán Birodalomban cirkuláló Solota nevű ezüstpénzek nem lengyel, hanem — Luigi Ferdinando Marsigli hitelt érdemlő állítása alapján — egyéb, külföldi eredetű19 0 veretek voltak. Zlot nevű19 1 pénz, illetve ,^loti tallér" erdélyi forrásokban fordult elő a 17. közepén, és 1 forintban, azaz 100 dénárban19 2 számították, miközben — az 1659. évi példa szerint — a gráci tallér 190, az imperiális és a szeges tallér 180, az oroszlános tallér pedig 160 dénárban19 3 járt. Ez utóbbi árfolyamokból kitűnik, hogy a „zloti tallér" fél tallérnál ugyan értékesebb pénz volt, de még az oroszlános tallérnál is jóval kevesebb ezüstöt tartalmazó veretet valószínűsít. Az erdélyi elszámolásokban később is előfordultak jelző nélküli „zlotok", — esetenként — az elegyes pénzek19 4 között. A zlot nevű pénzek rejtélyének megoldásához közelebb visznek az ún. német zlotok, amelyeknek 1685. évi árfolyama megállapítható: 120 dénárban195 számították őket. A 120 dénáros zolotákat azután 1695-ben leértékelték 105 dénárra.19 6 A század végén egyre több zlot, illetve zolota került a pénzforgalomba, 1687-ben a törcsvári harmincados 1000 forint értékben küldött zlotot a fejedelmi udvarba.19 7 A Duna-Tisza közén ugyancsak előforduló zoloták19 8 sem lehettek lengyel ezüstpénzek, hanem nagy mennyiségben vert német 2/3 tallérok,199 amelyek a térség éremleleteiből is előkerültek.20 0 188 Andrzej Mikotajczyk: Obieg pieniçzny w Polsce srodkowej w wiekach od XVI do XVIII. Lodz 1980.75-76. 189 A lengyel zloty szó eredetileg az aranyforintot jelentette, de idővel a mindig 100 dénáros „magyar forinthoz" hasonlóan számítási forinttá vált, amelyik 30 lengyel garassal volt egyenlő. Schrötter, Fr.: Wörterbuch i. m. 759. Az olyan ezüstpénzt, amelyik 30 lengyel garast ért egy adott időszakban, ,zloty" névvel lehetett felruházni. 190 „La moneta straniera e d'argento e d'oro. La più commune d'Argento è il Fiorino detto Solota-" Stato militare dell'Imperio ottomano, incremento e decremento del medesimo. Del Signore Conte di Marsigli... Parte prima. In Haya - In Amsterdamo 1732. 46. (Kiemelés az eredetiben!) 191 Gyulafehérvár, 1642. júl. 10. „1 tall. - 180 d.", ill. „Zlot - 1 írt." Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 39. 192 Több esetben egyezően 1 forint a zlot árfolyama. EOE XII. Budapest 1887. 259-271. 193 Erdély, 1659. febr. 5. „zloti tall. - 100 d." Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 43. 194 A törcsvári harmincados 1000 forintjában „oroszlányos tallér, zlotok és danczkai ortok voltanak." (1684. máj. 1.), a csíki harmincados pedig többek között 8 zlotot is adminisztrált. Szá- . deczky Béla: I. Apafi Mihály udvartartása. I. Bornemissza Anna gazdasági naplói (1667-1690). Budapest 1911. 435., 446. 195 „Német zlotot n. 4." - ez esetben nem állapítható meg az árfolyam, de a „3 német zlotot s egy 60 pénzest, teszen fl. 4 (d.) 20." tétel nyomán nem lehet kétséges a német zolota 120 dénáros árfolyam. Mindkét idézet Horváth Tibor Antal kéziratos hagyatékában maradt fenn. MTAK Kézirattár Ms. 5263/3. 196 „Hoc anno wurden die Szloten von 1 fl. 20 Denar reduciert auf 1 fl. 5 Denar." Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. Brassó 1903. IV 115. 197 Szádeczky В.: I. Apafi Mihály i. m. 594. 198 Iványosi-Szabó T.: Pénzforgalom i. m. 122-123. 199 Huszár L.: Deutsche Guldiner i, m.. 200 Kecskemét térségéből is került elő jellemző lelet. Az 1718. évi verettel záródó együttes 148 ezüstjéből 147 volt 2/3 tallér. Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Éremtára 686/1902.
