Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 97 mázott kifogással szemben jelentse ki, hogy „a kitüntetett cél a kereskedelmi szokásoknak megfelel és úgy általános kereskedelmi szempontból, mint pedig a megalapításkor kitűzött cél elérése szempontjából eléggé meghatározottnak tekintendő".6 9 Október 17-én az igazgatóság korábban delegált tagjai ülést tartottak, amelynek céljául az alapszabály szövegének módosítását jelölték meg a Cégbíróság által kikötött kiegészítési követelményekhez igazodva. A grémium elhatározta, hogy a cég orosz nyelvű nevében a „részvénytársaság" szó rövidített alakja helyett a teljes alakot iktatják be (Akcionyernoje Druzssztvo), illetve az idegen nyelvű cégszövegek megfelelő fordításának igazolására bemutatják az időközben a Belügyminisztérium fordító irodájától beszerzett hitelesített fordításokat is. Az alapszabály második paragrafusának szövegét az egyes árufajták konkrét megnevezésével bővítették ki: „A társaság célja áruknak, elsősorban nyersolajnak, nyersbőrnek, nyersvasnak, lennek és egyéb nyerstermékeknek Oroszországból való kivitele, áruknak, elsősorban mezőgazdasági és ipari gépeknek, vegyészeti termékeknek, továbbá nemesített vetőmagoknak [...] Magyarországból Oroszországba való bevitele". Úgy határoztak továbbá, hogy a Szovjetunióval fennálló üzleti összeköttetés hitelt érdemlő bizonyítására megküldik a berlini szovjet kereskedelmi képviselettől kapott négy levél —• köztük a már említett május 5-i — eredeti példányát, „melyekből kitűnik, hogy a nevezett orosz hivatalos kereskedelmi képviselet az alapítókkal folytatott szóbeli tárgyalások értelmében az Orosz-Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság megalapítását nemcsak kívánatosnak tartja, hanem a megalapítandó társaság részére kormányuknál bizonyos előnyöket helyez kilátásba". Az igazgatóság elismerte, hogy a kitűzött üzleti célok megvalósításához kevés a 200 millió koronát kitevő alaptőke, ezért leszögezte, hogy ha a társaság az aktív működését megkezdi, az alapító bank gondoskodni fog a kellő financiális eszközök megszerzéséről, akár alaptőke-emelés, akár hitelnyújtás formájában. Az igazgatósági ülés résztvevői végül hangsúlyozták, hogy cégalapítási szándékuk komolyságához nem férhet kétség, hiszen a leendő társaság igazgatóságában a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelemügyi Minisztérium is képviselteti magát.7 0 Mi történt eközben Moszkvában? A berlini szovjet kereskedelmi képviselet 1923. november 1-i jelentése egyértelműen rávilágít arra, hogy a szovjet illetékesek az ügyet ad, acta tették, mivel a május 5-i ajánlatukat nem követték további tárgyalások. A bejegyeztetés körüli bonyodalmak miatt addig lekötött Károlyi és Krausz az október 17-i igazgatósági ülés után feltehetőleg megnyugodva és azzal a tudattal utaztak ismét Berlinbe, hogy a hazai nehézségeket már kiküszöbölték, így újból felvehetik a tárgyalások fonalát szovjet partnereikkel. A német fővárosban közölték Sztomonjakowal, hogy otthon megalakították a vegyes társaságot, s javaslatot tettek arra, hogy a szovjet fél vegye át a részvények 50%-át. A szovjet diplomata válasza ezúttal nem jogosította fel túl 69 Az AMB levele Daruvárynak. 1923. szept. 21. Uo. 3616/1/8. sz, 270-271. f. 70 Az Orosz-Magyar kereskedelmi Rt. igazgatósági ülésének jegyzőkönyve. 1923. okt. 17. Uo. 3616Л/1. sz, 313-316. f.
