Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 95 AMB-nek, melynek lényege az volt, hogy hajlandóak további tárgyalásokat folytatni fakitermelési és mezőgazdasági koncessziók nyújtásáról, mezőgazdasági gépjavító üzemek létesítéséről, esetleg egy közös export-import cég megalapításáról. Ismét kikötötték azonban, ezúttal már írásos formában, hogy ilyen szerződések megkötésének alapfeltétele olyan általános követelmények betartása, amelyek a két állam normalizált viszonyából fakadnak.6 3 Ezzel az alapvetően kedvező visszajelzéssel magyarázható, hogy Károlyi igyekezett kész tények elé állítani mind a magyar kereskedelmi szaktárca vezetését, mind szovjet partnereit, s 1923. június 28-ra összehívta az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. alakuló közgyűlését. A részvénytársaság alapszabályát már pár nappal korábban kidolgoztatta Ország Róberttel, az AMB igazgatójával, hiszen annak elfogadásáról már az alakuló közgyűlésen dönteni kellett. Az alapszabály kimondta, hogy „a társaság célja: mindennemű árunak, elsősorban nyersanyagoknak Oroszországból való kivitele, s mindennemű árunak, elsősorban ipari cikkeknek különösen Magyarországból Oroszországba való bevitele, mindezen árukkal való kereskedés saját számlára és bizományképpen, valamint ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatoknak elsősorban Oroszországban való megalapítása, üzembentartása." A társaság székhelyéül Budapestet jelölték ki, de kinyilvánították fióktelepek, kirendeltségek és ügynökségek megnyitásának lehetőségét úgy belföldön, mint külföldön. Az alapszabályban rögzítették továbbá, hogy a társaság határozatlan időre alakul 200 millió korona alaptőkével,64 amely 200 ezer darab, egyenként ezer korona névértékű, bemutatóra szóló, teljesen befizetett részvényre oszlik. Az alapszabály további pontjai szabályozták a közgyűlések (rendes és rendkívüli) összehívásának idejét és mikéntjét, a közgyűlések megtartásának rendjét, a részvényesek jogkörét, az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogosítványait és kötelezettségeit, továbbá a cég üzleti tevékenységének rendjét.6 5 A társaság alakuló közgyűlésén nyolc részvényaláíró jelent meg, akik annak rendje és módja szerint elfogadták az alapszabály-tervezet szövegét. A részvények a következőképpen oszlottak meg: az alaptőke döntő hányadát az AMB biztosította, 198 ezer részvénnyel. Ezen kívül Károlyi Imre és Ország Róbert fejenként 500-500 darab egyedi részvényt vásárolt. A fennmaradó ezer darabot a bank magas beosztású tisztviselői (Halász Alfréd, Vass Gyula, Wolf Dezső, Fényes Artúr és Radó Gyula) vásárolták meg úgy, hogy mindegyikükre 200 darab részvény esett. A társaság igazgatóságába az első három üzletévre Károlyin — aki egyben az igazgatóság elnöki tisztét is ellátta— és Országon kívül beválasztották Pósfay Virgilt, a Külügyminisztérium tisztviselőjét, aki 1921-1922-ben a tárca Szociálpolitikai osztályát vezette, majd — feltehetőleg 1923-ban — kinevezték a Nemzetközi Duna-ügyi és közlekedésügyi osztály élére. Ugyancsak 63 A berlini szovjet kereskedelmi képviselet levele az Angol-Magyar Banknak. 1923. máj. 5. MOL, Angol-Magyar Bank Okmánytár (Z 96), 64. es., 83. t., 3616аУХХУ6. sz., 160. f. 64 Az alaptőke összegét papírkoronában adták meg. 1923. júniusi árfolyam szerint 1 aranykorona 1820 papírkoronát ért. Az 1923. júniusi valutaárfolyam szerint 1 angol font értéke 38 ezer és 39 500 korona között mozgott. Ugyanekkor 1 dollár 8300-8700 koronát ért. 65 Az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. alapítási tervezete és alapszabálya. 1923. jún. 25. Uo. 3616/1. sz., 165-179. f.
