Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
92 SERES ATTILA szférát jelentős részben lefedő két pénzintézet, a MÁH és az AMB már korábban „felmérhette a terepet", s az üzleti orientációt megkönnyítő ismeretekkel rendelkezett a Szovjetunió gazdasági viszonyairól, a befektetési lehetőségekről, s a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének feltételrendszeréről.51 Az AMB piaci érdekeit sértette, hogy a MAH a nevéhez kötődő vegyes társaság segítségével a saját érdekkörébe tartozó vállalatokat kívánja előtérbe tolni, s így akar megrendelésekhez jutni a szovjet piacon, hiszen ő látta el a Magyar Állami Vas-, Acél-és Gépgyárak Rt. (MÁVAG) vezérügynöki képviseletét, amely a mezőgazdasági gépgyártás terén a Hofherr-Schrantz konkurensének számított. Az AMB igazgatásában és üzletpolitikájának alakításában ekkor Károlyi Imre gróf elnök, és Krausz Simon alelnök játszott meghatározó szerepet. A közgazdasági szakemberként is elismert Károlyi a szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnökének, Károlyi Gyulának volt a fivére. 1913-tól állt a bank élén, de gazdasági szaktudását, kísérletező kedvét nem kívánta kizárólag a pénzpolitikára szorítani: vidéki birtokain vetőmag-nemesítéssel is foglalkozott, emellett ecet-, szesz-, keményítő- és cukorgyárat, valamint paprikamalmot is létesített. Már a dualizmus idején „tőzsdecápaként" elhíresült Krausz Simon az 1920-as évek legelején hozta létre a később is nevéhez fűződő vállalatokat, mint például a zürichi székhellyel működő faipari holdingot, az Ofa Faipari Rt.-t és egy közlekedésfinanszírozó társaságot, a Nova Közlekedési és Ipari Rt.-t.5 2 Kleint és üzlettársait a magyar kormány a legmagasabb szinten, vagyis éppen a miniszterelnök révén már 1922. december 18-án a támogatásáról biztosította.5 3 Az AMB igazgatósága tudomást szerzett erről, ezért 1923. január 1-én Károlyi felvette a kapcsolatot Khuen-Héderváry Sándor gróffal, a Külügyminisztérium Politikai osztályának vezetőjével, akinél kifogásolta, hogy bankját a kormány ki akarja zárni azokból a megbeszélésekből, amelyeken a szovjet piacra történő kijutás módozatait vitatják meg. A MAH és az AMB közt kialakuló ellentéteket maga Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter próbálta elsimítani, aki a MAVAG érdekeire hivatkozva együttműködésre szólította fel az érdekelt feleket, s arra bíztatta Krauszt Simont, hogy hívják meg egy közös megbeszélésre a Klein-csoportot képviselő Diósyt. A kereskedelemügyi tárca vezetője mellesleg Krausz előtt — a szovjet típusú rendszerekkel szembeni ideológiai fenntartásait meghagyva — kedvezően nyilatkozott a magyar állampolgárságú személyek üzletkötési lehetőségeiről a szovjet külkereskedelmi cégekkel. A vegyes kereskedelmi társaságot mindketten megfelelő keretnek tartották ahhoz, hogy ezek az üzletek létrejöhessenek, ugyanakkor a magyar gazdasági kor-51 Jungerth jelentése Bánffynak. 1922. júl. 20. MOL, К 69, 85. es., 1922-108-82684. (76.065/1922. alapsz.) 62 Krausz pályafutására részletesen 1. Krausz Simon: Eletem. Krausz Simon emlékiratai. Budapest, Cserépfalvi, 1937. Kövér György. Egy magánbankár a XX. században - Krausz Simon. Valóság, 1987. 9. sz. 56-62. Krausz birtokolta például a dualizmuskori magyar vasipari fellegvár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. egyedi részvényeinek jelentős százalékát. Erre 1. Vas s Gergely. Bankárok és menedzserek. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű igazgatótanácsa a századelőn (1892— 1914). Korall, 2003. december. (14. sz.) 149-155. 53 Bethlen levele Diósy Ödönnek. 1922. dec. 23. MOL, К 69, 760. es., Vegyes II. dosszié. 1922/3. sz. 24. f.
