Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Egy székely nemesi karrier a 17. században. Lippai András; a székely hadnagy története 973
Balogh Judit EGY SZÉKELY NEMESI KARRIER A 17. SZÁZADBAN Lippai András, a székely hadnagy története A nemesi karriertörténetek kutatása jelen korunkban a történeti vizsgá-. lódások fókuszában van. Nem véletlenül, hiszen az egyes személyes karrierek feltárása nagyszerű képet adhat egy adott társadalom belső életéről, a közösségen belüli hatalmi viszonyok finom hálózatáról, arról a sajátos klientúra-rendszerről, amely az egyes karrierek elemzése nélkül nem derül ki, és így csak esetleges sejtéseink lehetnek róla. A középkori és kora újkori magyar nemesi társadalom karrier-lehetőségeivel az utóbbi időben többen foglalkoztak. A késő középkori udvari nemesség karrierépítésének a módjait elemezte Fügedi Erik,1 Kubinyi András 2 és ezt a sort folytatta Pálffy Géza3 a kora újkorra vonatkozóan. Péter Katalinnak az arisztokrácia kapcsolatrendszerére irányuló vizsgálatai, valamint az Esterházymonográfiája is ugyanebbe a vonulatba sorolható.4 Ugyanígy a kora újkori erdélyi elit karrierjeinek feltárásával foglalkozik Horn Ildikó,5 sőt, bár nála a hangsúlyok a 18. századra, azaz az Erdélyi Fejedelemség államiságának megszüntetése utáni időszakra kerülnek, a Kálnokyak történetének vizsgálatával ezt tette Tüdős S. Kinga is.6 Míg azonban valamennyien az elit karrierlehetőségeit és pályaívét vizsgálták, jelen tanulmányban a nemessé válás, illetve a nemesi társadalomban való megmaradás esélyeinek vizsgálatára kerülhet sor csupán.7 A székely társadalom ugyanis éppen a címben jelzett időszakban érkezett el alakulásának ahhoz a szakaszához, amikor tagjai közül többeknek módja nyílt arra, hogy az országos elit soraiba emelkedjenek. A székely nemesi társadalom kialakulásának az időszaka a 17. század volt. Az Erdélyi Fejedelemség történetének ebben a szakaszában egy-egy székely család akár hosszabb időn át is birtokolt országos méltóságokat vagy szerzett a 1 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp. 1970. 2 Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122. (1988) 147-215. 3 Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle 41. (1999: 3-4.) 331-369. 4 Péter Katalin: Esterházy Miklós. (Magyar história) Bp. 1985. 5 Horn Ildikó: Tündérkert útvesztői. Bp. 2005. 6 Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest-Kolozsvár 1998. 7 A dunántúli egyházi nemesség kapcsán (további irodalommal) újabban vö. Pálffy Géza: Egy különleges nemesi karrier a 16-17. században. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Pápa 2005, ill. a régebbi szakirodalomból 1. még Tóth István György: Karddal szerzett és piacon vett armálisok: a végváriak útjai a nemességbe a 18. század elején. In: A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). Szerk. Petercsák Tivadar-Pető Ernő. (Studia Agriensia 11.) Eger 1991. 45-53.
