Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
NAGYVÁRAD A BÁTHORYAK MŰVELŐDÉS- ÉS VALLÁSPOLITIKÁJÁBAN 959 -regszászi 1587-ben Bázelben kiadott De controversiis religionis hoc seculo című művében teljes egészében közölte. A függelékben pedig jól ismert vitapartneréhez, Szántó Arator Istvánhoz írott válaszlevele olvasható.4 9 Beregszászi műve a naptárvitánál jóval szélesebb témát felölelő konfliktusra enged következtetni. A mű végéhez csatolt válaszában a pápaság intézménye, a pápa világi hatalma ellen intézett támadást.5 0 Ezt támasztja alá egy további adat 1585-ből; eszerint Sibrik több alkalommal is eretnek prédikáció meghallgatására invitálta Szántót. Ezeken a böjtről, Krisztus pokoljárásáról, a szentképtiszteletről volt szó. Jezsuita forrásaink szerint Szántó e kérdésben Beregszászival és Derecskei Ambrussal keveredett vitába, akiket megcáfolt.5 1 Ezeknek a vitáknak egyéb nyomdászattörténeti nyomai nem maradtak. Valószínűleg ennek az volt az oka, hogy a cenzúrarendelet miatt egyszerűen nem volt mód arra, hogy az 1584. évi disputa által keltett hullámok nyomtatott formában is a szélesebb nyilvánosság elé kerüljenek. Ezt látszik alátámasztani, hogy Beregszászi gyűjteményes műve is Bázelben jelent meg. Báthory István 1586-ban váratlanul meghalt; nem csoda, hogy halálakor a rendek kaptak az alkalmon, és Zsigmond nagykorúsításának feltételéül a jezsuiták kiűzését szabták. Ez egyet jelentett a katolicizmus szinte maradéktalan megsemmisítésével. A medgyesi országgyűlés 10. cikkelye arról árulkodik, hogy Sibrik kapitánysága ellenére nem csökkent a feszültség a két felekezet között. A cikkely ugyanis külön említi Várad városát, illetve a Szent Egyed templomot, amelyet a katolikusoknak vissza kellett adniuk a kálvinista felekezet számára.5 2 Sibrik azonban nem sokkal Báthory István előtt, 1586 novemberében pestisben meghalt, ezért utódról kellett gondoskodni.5 3 Mivel ebbe már nem tudott beleszólni a király, Ghiczy kormányzó olyan személyt keresett, aki megfelelő határozottsággal képviseli a kálvinista érdekeket Váradon. A feladat végrehajtására alkalmas embert Király Györgyben találta meg. A leendő főkapitány számára instrukció készült, amelynek szövege eddig ismeretlen volt; az előkerült és most közzétett szöveg rendkívül fontos adalékokkal szolgál a váradi felekezeti viszonyokkal kapcsolatban. Az egyik sokat sejtető bekezdés a következőképpen hangzik: „Arra is nagy gondja legyen, hogy minden rendnek ott az helyben mind belől az után smind az várasba és hozzá tartozó helyeken békességes és csendes állapotban maradjanak minden összeveszést, háborút eltávoztassanak.[kiemelés tőlem] Az kik efféle indulatokra okot adnának, azoknak minden ahhoz való méltó és illendő médiomokkal eleit vegye, sőt az kik megérdemlik azokat törvény szerint meg is büntesse."5 4 49 Schreck művét vö. RMNY 566, a Calendariumot uo. 559. Beregszászi Péter: De controversiis religionis hoc seculo motis adversaria quaedam scripta. Bázel, 1587, RMK III, 759 (a továbbiakban Beregszászi). A töredékes akadémiai példányt használtam. 50 Beregszászi, 499-523, különösen 518-521. A Szántónak írt levél 1585. szeptember 2-án kelt. A vitáról a művek tartalmi ismertetésével együtt vö. Zoványi, 148-149. 51 ΜΑΗ III, 744. 52 EOE II, 240. 53 ΜΑΗ IV 546. 54 Protokollum, 274-275. Felhívom a figyelmet az 1588-as évszámra; nemcsak a jezsuita rendet tiltották ki ebben az évben, hanem ekkor nagykorúsították Báthory Zsigmondot is. Ennek egyik legfőbb akadálya éppen az egykori váradi főkapitány, Ghiczy János volt. Látván a kiskorú fejedelem személye körül kirobbanó hatalmi harcot a Báthory testvérek és az udvar Gálffy, Gyulay nevével fémjel-
