Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR TÁBORNOKOK ÉLETRAJZA 87 Az összesen 1115 főt tartalmazó listán a generálisok közül néhányuk neve pontatlanul szerepel a tiszti névkönyvekben, amelyeket — összehasonlítva a nevek tiszti minősítési lapokon található írásmódjával —, sikerült helyesbítenem. (A tábornokok családi nevének nemzetiségi írásmódját pontosan feltüntették ugyan a közös hadsereg számára kiadott sematizmusokban, de minden keresztnevet lefordítottak németre. A magyar honvédség tiszti rangsoraiban ugyanakkor minden keresztnév magyarul vagy magyaros átírással szerepel, kivéve a horvát tisztekét.)1 3 Célszerűnek tűnt egységes szempontrendszer kidolgozása arra vonatkozóan, hogy az egyes tábornokokról a rendelkezésemre álló életrajzi és egyéb tények közül melyeket vegyem fel az elkészítendő adattárba. Alapvető nézőpont volt, hogy a kész lexikon minél információgazdagabb legyen, minél sokoldalúbb felhasználást tegyen lehetővé, ezért a következő adatokat szerepeltetem minden egyes személy esetében: családi és keresztnév (a német vagy magyar nyelvű minősítési lapon található névalakot vettem alapul) nemesi előnévvel és címmel, legmagasabb elért rendfokozat, születési és halálozási adatok (időpont, hely), vallási hovatartozás, az apa foglalkozása (ismertebbeknél esetleg teljes neve), családi állapot, gyermekek száma és neme, iskolai végzettség, nyelvismeret és annak mértéke, kitüntetések, adományozott címek és rangok (pl. ezredtulajdonosi, titkos tanácsosi, kamarási, doktori, díszdoktori, díszpolgári kinevezés, nemesi előnév adományozásának dátuma), részvétel háborúban vagy hadjáratban, főbb művei, részletes katonai pályafutás. Akikről rendelkezésre áll korabeli vagy későbbi fényképfelvétel, természetesen az is helyet kap majd a műben, hiszen az illetővel való „vizuális találkozás" is fontos információkkal szolgálhat a kötet használója, olvasója számára. A téma kutatása során az egyik legnagyobb nehézséget a rendelkezésre álló forrásanyag földrajzi szétszórtsága okozta. A dokumentumok legnagyobb része Bécsben, Budapesten és Prágában található. Az első világháborút lezáró Párizs környéki béketárgyalásokon hozott döntés értelmében Ausztria és a Monarchia többi utódállama egymással kétoldalú szerződéseket kötöttek, amelynek következtében tekintélyes mennyiségű levéltári anyag került Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába, Jugoszláviába, ahol egy részük — az azóta eltelt évtizedek történelmi eseményei következtében — megsemmisült vagy eltűnt. Egyes 1915-1918 között: A magyar királyi honvédség és csendőrség névkönyve 1915-1918 évre. Budapest, Pallas, 1915-1918.; Jörg C. Steiner: Schematismus der Generale und Obersten der k.u.k. Armee. Stand: 31. Dezember 1918. Wien, S & H, 1992. 13 így a horvát származású, az Isonzót védő híres tábornagy „Svetozár Boroevic", a szintén horvát, Bosznia-Hercegovina vezénylő tábornokaként ténykedő vezérezredes „Stephan Sarkotic von Lovcen", az egyik ismert horvát altábornagy „Theodor Bekic von Bovic", a magyar származású Csanády Frigyes gyalogsági tábornok „Friedrich Csanády von Békés", a szintén magyar Hadfy Imre gyalogsági tábornok „Emmerich Hadfy von Livno" alakban szerepelt a tiszti sematizmusban. A honvédségi névkönyvekben pl. Rudolf Metz von Spondalunga altábornagy neve „spondalungai Metz Rezső", Graf Ferdinand Bissingen und Nippenburg címzetes lovassági tábornoké „gróf Bissingen és Nippenburg Nándor", Prinz von Hoheit Phillip Sachsen-Coburg und Gotha Herzog zu Sachsen lovassági tábornoké „Ő Fensége herceg Szász-Coburg és Gotha Fülöp, szászországi herceg", Nikolaus Istvanovic von Ivanska altábornagyé „ivanskai Istvánovic Miklós" formában található meg.