Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
88 BALLA TIBOR tábornokokról semmilyen levéltári forrás, alapdokumentum nem maradt fenn, sem Bécsben, sem Budapesten, sem több környező ország levéltáraiban. Komoly nehézséget jelentett, hogy alig, vagy egyáltalán nem követhető a tábornokoknak a Monarchia széthullása utáni sorsa. Elsősorban a későbbi kisantant-országokba vagy még távolabbra kerültek, és ott letelepedettek sorsáról tudunk keveset, míg az Ausztriában vagy Magyarországon maradtak háború utáni életútja több-kevesebb részletességgel végigkísérhető. Sok esetben az Ausztria vagy Magyarország területén kívül elhunyt személyek halálozási dátumát szinte lehetetlen volt megállapítani, gyakran több egymásnak ellentmondó adat is fennmaradt. Nehézségekbe ütközött meghatározni a címek és rangok adományozásának pontos dátumát is. A kutatás során még számos kérdés, illetve dilemma merült fel. Az egyik legnehezebb feladat a tábornokok nemzetiségi hovatartozásának a megállapítása. Főként úgy, ha tudjuk, hogy az egész császári és királyi tiszti és tábornoki karra egy nemzetekfelettiség, a nemzeti identitás hiánya volt jellemző, a haderő pedig közömbös volt ebben a kérdésben. A zsidókat példának okáért nem ismerték el önálló etnikai csoportként, rendszerint azt a népcsoportot jelölték meg nemzetiségükként, amelybe leginkább integrálódtak.1 4 A dunai birodalom haderejében mintegy 300 ezer izraelita katona1 5 és 25 ezer tiszt harcolt a világháborúban. Utóbbiak aránya a világháborús hivatásos tisztek között az egy százalékot sem érte el, viszont a tartalékos tisztek húsz százalékát ők adták. A hadseregnek csupán 25 zsidó származású tábornoka volt.1 6 Csak néhány név a legismertebbek közül: Hazai Samu báró vezérezredes, 1910-1917 között magyar honvédelmi miniszter, 1917-1918-ban a Monarchia haderejének utánpótlásügyi főnöke, pilisi Kornhaber Adolf lovag gyalogsági tábornok, Heinrich Lederer altábornagy, Karl Schwarz vezérőrnagy, Dr. Leopold Austerlitz vezérőrnagy, Maximilian Maendl von Bughardt vezérőrnagy.1 ' Arra a kérdésre, hogy ki tekinthető magyarnak a világháborús tábornokok közül, korántsem egyértelmű a válasz. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a történelmi Magyarország területén születetteket tartjuk magyarnak. Ebbe a kategóriába az általam vizsgált 1115 személy megközelítőleg egynegyede, mintegy 280-300 fő tartozik. Ez az arány megfelel a tisztikar egészében Magyarországról származó személyek megoszlásának. Ebben a számban már benne van számos más nemzetiségű „Tornisterkind", azaz valamely katonacsalád éppen magyar garnizonokban született fia is. Utóbbira csak egyetlen jól ismert példa: Rudolf von Brudermann lovag lovassági tábornok apja osztrák császári tábornok volt, anyja viszont magyar nemesi család leánya, ő maga Gyöngyösön született. Ennek ellenére nem volt magyar kötődése, soha nem szolgált magyarországi alakulatokban, és német feleséget választott magának.18 Egyébként a dualizmus korszakában ál-14 Deák i. m. 27. 15 Erwin A. Schmidl: Juden in der k. (u.) k. Armee 1788-1918. Eisenstadt, Österreichisches Jüdisches Museum, 1989. 84. 16 Deák i. m. 246. 17 Schmidl i. m. 64-66., Magyarország az első világháborúban. Lexikon, i. m. 741. 18 Hajdú i. m. 160.
