Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek kérdése a reformkorban és 1848-49-ben 515
KIRÁLYI HASZONVÉTELEK KÉRDÉSE A REFORMKORBAN ÉS 1848-49-BEN 525 nopóliumok eltörlésére, ha azok nincsenek „önhasznunkkal" összekötve, de nem hajlandók azoknak a monopóliumoknak megszüntetésére, amelyből hasznuk származik, pl. a regálékból, s arra hivatkoznak, hogy az a „proprietasba vág."45 Say István Székesfehérvár követe úgy vélte, a monopóliumok eszközök a nép végső szegénységbe taszítására, amely által az „minden nemesebb hazafiúi érzésre, lelkesedésre örökre alkalmatlanná tétetik."46 Az országgyűlési tárgyalások a jobbágykérdés tekintetében a megelőző úrbéri munkálatok alapján folytak. Ezekben a földesúrnak fenntartott jogok között a halászat, vadászat, madarászat, boltnyitás, vásár-, vám-, rév-, és piacjog szerepel, illetve az a lehetőség, hogy a malmokat az uraságok igaz becsűvel visszaválthatják.4 7 A tárgyalás során azonban természetesen vita alakult ki a bor- és pálinkamérés jogáról, amelynek nem voltak kizárólagos használatában a földesurak, továbbá az úrbéri pátens alapján a mészárszéktartás jogáról és az úrbéri vadászatról is. Az úrbériség alapvető kérdéseivel: az örökváltsággal, a telektulajdon biztosításával, a jobbágyi incapacitás eltörlésével együtt az is felvetődött már a tárgyalások kezdetén, hogy a „curiale regale beneficiumok" lehetnek-e örökös szerződések tárgyai, ugyanúgy, mint az úrbéres telkek után fizetett szolgáltatások? A vitában többen a mellett érveltek, hogy ez olyan jogi kérdés, amelyet nem az úrbéri ügyek között kell megvitatni. A temesi követ Császár Sándor viszont arra hivatkozott, hogy a jobbágy birtokbírhatási joga, a jus proprietatis nincs kapcsolatban a regáliákkal, hiszen a korcsmának, mészárszéknek, vásári jognak használatát sok helyen eddig is bírta a jobbágy „ámbár nemesi jószágot nem bírhatott". Dókus László a zempléni képviselő szerint a kérdés úgy van feltéve: a jobbágyi adózások mellett lehet-e „örökös kötéseket tenni" a regálékra is? A követek többsége azonban nem vonta kétségbe, hogy a kisebb királyi haszonvételek a földesurak jogos tulajdonai, az előterjesztésnek megfelelően azok az úrbéres megváltás tárgyai nem lehetnek.48 így a többség azt sem szavazta meg, hogy a kérdést meg lehessen tárgyalni a ,juridicum" (a jogi kérdések) keretében. Az 1832-36. évi országgyűlésen komolyabb vita a kisebb királyi haszonvételek tárgyalása során csak a bormérés, a pálinkafőzés, a boltnyitás, kisebb mértékben az úrbáriális vadászat és a húsmérés ügyében alakult ki. Zemplén, Sáros és más megyék képviselői felvetették, hogy a jobbágyi bormérést teljes egészében meg kellene szüntetni, s helyette az úrbéreseket mással kellene kárpótolni. Ez az elképzelés nem talált pártfogókra. Általában nem vitatták a bormérésben kialakult rendet, azt, ami az úrbéri pátensben szerepelt, hogy az év egy részében a földesurak, a másikban pedig a jobbágyok mérhetnek bort. Felvetődött viszont az a kérdés, hogy azok az alföldi 45 Kossuth Lajos Összes Munkái (KLÖM) Országgyűlési Tudósítások (OGYT) S.a.r. Barta István. I.k Budapest 1948. 309. 46 U. ο. IV k. 110. 47 Continuatio protocolli consessuum sub-deputationis regnicolaris in re urbariali exmissae, cum proiecto legum urbarialium pro regno Hungáriáé et partibus adnexis. Pest é.n. 25. 18 OGYT. I.k. 344, 349 Az 5.tc. 2§-a szerint „a Curialis regalis jussokat a jobbágyok örökös czimmel nem is bírhatják, s ezek az úrbéri örökös kötések tárgyai sem lehetnek" U. ο. V k. 211.
