Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
A TOKAJI URADALOM KIALAKULÁSA 435 a borsodi Ároktő.3 3 Fekvése alapján Koldó is a Debrői-vagyon része lehetett.34 Vámosújfalut először 1405-ben említik Tállya tartozékaként.3 5 Korábban Újfalu a Tolcsva nemzetség Zemplén megyei birtokai közé tartozott: bennük fekvő részeiket Tolcsvai Demeter fia János fiai, László és János Horvátival és Sárával együtt 1339-ben Tállyai Fülöp fia Fülöp mesternek 50 budai márkáért zálogosították el. Ám 1371-re kiderül, hogy Fülöp ténylegesen nem lépett e falurészek birtokába.3 6 1396-ban Tolcsvai Uza fia Imre leánya, Margit asszony, a pataki Szent Anna klarissza kolostor apácája engedte át Vámosújfalut Debrői István mesternek és kiskorú fiainak, Jánosnak, Andrásnak és Péternek a nemzetség más birtokaival egyetemben.3 7 Debrői királyi adományt is szerzett e birtokokra, de a Tolcsva nemzetség másik ágából való Lángos fia Pál az adományt megtámadta. 1398-ban végül kiegyeztek: Újfalu Liszka felöli része Pálé, a falu Paformában átírta (DL 99 694.; Károlyi II. 362-364.). A falu másik felét még Hunyadi János kormányzó adományozta 1446-ban Egri Péter fiainak, Benedeknek és Domonkosnak, Melétei Frank fia Mátyásnak és Mályi Cseh Péter fia Andrásnak Polgáregyház prédiummal együtt (DF 210 410.; Sugár !.. Adatok i. m. 8-9. sz-ok.). Azonban ténylegesen nem volt birtokukban, mert ez az a birtoktest, amely később Cserép várához tartozik, majd 1484-re Szentmiklós (Zenthmyklos) néven már ismét a debreceni uradalom része (DL 37 661.), emiatt nem említi Cserép vár tartozékainak 1500-ból való felsorolása (DL 91 038.). " Ároktő vagy az Abák egyik törzsbirtoka volt (erről azonban nem ismerek okleveles adatot), vagy a falu határába olvadt be a 15. század közepére a nemzetség monostorának a földje, Százd. Ugyanis 1400-ban Debrői István mester, királyi sáfár törvényes úton visszaszerezte az addig idegen kézen lévő Százdmonostora (Zazdmonostora) birtokot, amelybe ellenmondás nélkül be is iktatták (DF 210 818.; Sugár István·. Borsodi oklevelek a Heves megyei Levéltárban. Miskolc 1980. 382-383. sz-ok.). Ároktőnek vagy Árkiteleknek (Arokthew alio nomine Arkythelek) a Tokaj-Tállyához tartozó felét 1466-ban a Zapolyaiak átadták Erzsébetnek, Mátyás király anyjának, akit beiktattak e birtokba (DL 37 645.). Erzsébet a falut a debreceni uradalomhoz csatolta, ott találjuk 1484-ben is (DL 37 661.). Ároktő másik fele csak 1460-ban lett Cserép vár (Borsod m.) tartozéka. Még 1458-ban Mátyás király Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda, a királyi hadak főkapitánya részére adományozta a Berzevici „Pohárnok" István kezén lévő váruradalmat (DL 15 279.), amelybe az előbbit számos nehézség után (DL 15 331., 15 343., 15 367., 15 433., 15 473.) 1460-ban iktatták be végleg (DL 15 491-15 493.). Halálával (tl461) fia, Rozgonyi László örökölte, akinek özvegye, alsólendvai Bánfi Erzsébet asszony (második férje Kanizsai György) 1494-ben 600 arany forintért zálogba adta Ároktő felét (!) Bakócz Tamás győri és egri posztulált püspök, királyi kancellárnak. 1495. ápr. 8-án a Borsod megyei Ároktő és a Szabolcs megyei Margita és Polgár (mindhárom 1484-ben a debreceni uradalom része, s Corvin János liptói hercegé!) egészébe (!) iktatják a püspököt. Bakócz Tamás bíboros már esztergomi érsekként e három birtokot 1501-ben az egri káptalannak adományozta egy általa létesítendő kápolna ellátására (DF 210 103-210 112.; Sugár /.: Borsodi oklevelek i. m. 116-125. sz-ok.). Emiatt nem találjuk többé Ároktő nevét a tokaji uradalom falvai sorában. 34 Koldó (Rátkával együtt!) feltűnésekor, 1450-ben, Hunyadi János kormányzó Nagymihályi • Bánfi Györgyöt az őt zálogjogon megillető ungi és zempléni birtokokba, illetve részeikbe iktattatja (DF 211 996.; A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára I—II. Szerk. Nagy Gyula. Bp. 1887-1889. II. 469.). Csánki szerint (i. m. I. 373.) ugyancsak a kormányzótól kapta 1452-ben Kállai János Rátka és Koldó részeit. Ez utóbbi irtásfaluként jött létre a 14. század végén. 1456-ban Kállai 3 lakott és 5 elhagyott (deserta) jobbágytelkét írják itt össze, megjegyezve, hogy Parlagi Pál, a tokaji erősség (fortalium) várnagya a szántók, erdők és a rétek összeírását megakadályozta (DL 15 063.). A Rátka határába olvadt birtok nevét a Szerencs patakba ömlő Koldu-patak és a Koldu-tető tartotta fenn (Zemplén hegység. Turistakalauz. Szerk. Frisnyák S. Miskolc 1978. 32. és a térkép.). Rátka és Koldó másik részét 1452-ben Puksai (Ungi) Nagy Bálint deák végrendeletében testvéreire hagyta (DL 14 547.). 35 Tolcsvaújfalu néven, Garai Miklós birtokában, ahol „tributa seu telonia" szoktak szedni (ZsO II/l. 3778. sz.). 36 1339>371: AOkl XXIII. 172. sz.; 1371: DL 38 745. 31 ZsO I. 4296. sz.
