Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429

436 NÉMETH PÉTER tak felé eső fele pedig Debrőié lett. Ugyanekkor jutott Debrői Csergő felének a birtokába is.3

8 A maradék öt birtok — Mád, Zombor, Fejő, Bűd és Őszöd — 1405 előtti múltja már összetettebb. 1413-ban Zombor birtokból és Ádámtelke, valamint Nyimeg (Nymegh) földekből kiadták Fügedi Pál feleségének, Lucia asszonynak az elhunyt Zombori Farkas birtokrészeit, illetve annak egy hányadát. Ekkor említik Mád szomszédságában azt a Szerencsről Keresztúrra vezető út feletti (zombori) szántóföldet, amelyet Farkas utódai adtak el Debrői Istvánnak, s amelyek most királyi kézen vannak (nunc haberetur circa manus regias).39

Ez az uradalom zombori birtoklásának alapja, amelyhez majd újabb vásárlások járulnak. Oklevelek híján nem tudjuk biztosan eldönteni, hogy Mád királyi birtok, avagy a (Bogátradvány nembeli) Monoki és az ismeretlen eredetű Ondi családoké volt-e.4

0 A tarcali határba olvadt Fejő (a Zovárd nembeli) „Apród" István kezén tűnik fel,4

1

korábban a (Rátót nembeli) Kazai Kakas család birtoka.4

2

Mátyás király éppen 1459-ben a magtalanul elhalt Bokor György zempléni birtokrészeit, köztük a tévesen Szabolcs megyeinek mondott Fejő birtokot is eladományozta Geszti Mihálynak (a volt tállyai és tokaji várnagy, debreceni offíciális, Geszti Mihály fia László fiának) és Kállói Jánosnak, valamint Pál, János és Miklós nevű fiainak.4

3

Fejő más részét pedig a tokaj-tállyai uradalomhoz csatoltathatta, mert Kéri Kelemen és Jósvafői Thewkews János, valamint ez utóbbi leányának, Orsolyának a férje, Pataki Mihály tiltják a királyt az eladományozástól, a Zapolyai-testvéreket pedig a birtokbavételtől.4

4

Tiltakozásuk úgy látszik, sikerrel járt, mert amikor halála előtt Tekes János összes birtokrészeit eladta unokáinak, Martonosi Benedeknek és Pataki Mihály fia Bálintnak 1800 arany forintért, az immár prédiummá lett Fejőt is felsorolják.4

5 Az uradalom falvai között említett Bűd nem lehet azonos a Szabolcs megyei Bűddel — mint azt Csánki vélte — mert ez utóbbi akkor már jó évszázada a Bátori-Szakolyi-birtokok közé tartozott.4

6

Csak a Hernád menti Bűd jöhet 38

ZsO I. 5467. sz. 39

ZsO IV 853. sz.; a tokaj-tarcali uradalom zálogba vétele után Zapolyai Imre kincstartó Zombor idevaló nemesek kezén lévő részét is meg akarta szerezni, ami ellen Zombori Dámján és Lőrinc tiltakozott (1463: DL 25 994.). 40

1360-ban Ond-i János fia Pál és (Bogátradvány nembeli) Monoki Mihály pereskedett egy Szerencs, Ond és Mád közötti, közel 23 holdnyi földdarab miatt, amelyről a szomszédok sem tudták megállapítani, hogy Szerencshez vagy Mádhoz tartozik-e (DL 5019.). Eszerint ekkor Mád az Ondiak birtoka, mert Szerencsen állt a Bogátradvány nemzetség monostora. Mindkét família dél-zempléni megtelepedéséről 1. Szűcs J.: Sárospatak i. m. 43., ill. 45-46., Mád nevét azonban nem említi. 41

L. a 3. sz. jegyz. 42

1299: terra Fejew - CD VI/2. 291. (az oklevél ma már nem található a Radvánszky család sajókazai levéltárában). 43

DL 55 659. - A Bodrog megyei, Brankovics-familiáris Geszti Mihály fia László debreceni tiszttartóságára 1. 1433: DF 221 939. (eredeti); 1433/778: DF 278 881., Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diploma-gyűjteményének regesztái. Debrecen 1916. 99. sz., várnagyságára 1. Engel Ρ: Archontológia i. m. II. 85. 44

1461: DL 64 382. 45

1474: DL 64 449. - Özvegye, Katalin a vételt jóváhagyta (1475: DL 64 450.). 46

Csánki D.\ Történeti földrajz i. m. I. 343. - Az oklevél Bűdöt kifejezetten Zemplén megyei birtoknak mondja, s mivel bodrogközi helységekkel együtt fordul elő, otf «ellene keresni, de ilyen