Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
NAGYVÁRAD A BÁTHORYAK MŰVELŐDÉS- ÉS VALLÁSPOLITIKÁJÁBAN 953 -váradi disputa előtt járt náluk egy rendtag, hogy felmérje a terepet egy nagyobb vállalkozás esélyei számára. Nem vitás, hogy a karánsebesi megtelepedés a hódoltsági missziók megkezdéséhez vezető út első lépése lett volna, hiszen ekkor Temesváron tartózkodott Bartholomeo Sfondrato jezsuita is.3 1 Ghiczyt tehát úgy mozdította el a király, hogy ugyanakkor elő is léptette. Nem mellőzhette a kiváló képességű kormányzót, aki katonai pályafutását Gyulán kezdte, és egyike volt azon tiszteknek, akik 1566-ban a vár átadását ellenezve a végsőkig való védekezést követelték. Ekkor ismerkedett meg Báthory Kristóffal is. Az általunk tárgyalt korszakban már elismert, nagy tekintélyű, és Báthoryhoz mindenekfelett hű ember. Kinevezésével két legyet ütött egy csapásra a király; nyert egy keménykezű, tekintéllyel bíró, katonaviselt kormányzót, ugyanakkor eltávolította Várad éléről, egyszer s mindenkorra lehetetlenné téve számára, hogy az újjászerveződni kezdő partiumi katolicizmust elfojtsa vagy legalábbis nehéz helyzetbe hozza. A lépés a király kifinomult diplomáciai érzékét dicséri. Utódját hamar megtalálták annak a Sibrik Györgynek a személyében, aki többé-kevésbé ugyanabba a körbe tartozott, mint Ghiczy. Üstökösszerű pályát futott be: 1579-ben még lovaskapitány, egy évvel később már a lengyelországi Newelben és Zawoloczban állomásozó lovasok között az első fizetési kategóriában van. 1579-ben honvágyára hivatkozva hazabocsájtását kérte, aminek helyt is adott a király, és bátyja, Kristóf figyelmébe ajánlotta az ifjút, és kérte, részesítse birtokadományban. Sibrik végül visszatért Lengyelországba, nyilván nyomós oka volt rá, hogy honvágyát leküzdve újra a király szolgálatába álljon. 1583-ban Gyulay Pállal együtt ismét Erdélyben találjuk; Báthory igen fontos feladatot bízott rájuk. Gondoskodniuk kellett az 1581-ben elhalálozott Kristóf temetéséről, illetve haza kellett vinniük a fejedelemség kormányzására felállított triumvirátus számára készített részletes instrukciót. A következő adatunk pedig már váradi hivatalba lépéséhez kötődik. Sibrik mögött nem állt egy olyan tiszteletet parancsoló életpálya, mint Ghiczy esetében, aki akkor már két évtizede szolgált a végeken. Nem tudunk arról sem, hogy különösebben vagyonos vagy befolyásos ember lett volna, a szorványadatok éppen azt támasztják alá, hogy gyors emelkedését a királyi kegynek köszönhette. Ennek ékes bizonyítéka Giovanni Andrea Caligari lengyelországi pápai nuncius levele, amelyben az ifjú kiváló hadi érdemeiről és egyéb erényeiről olvashatunk. Sajnos nem derül ki, hogy ez utóbbiak pontosan miben nyilvánultak meg, a nuncius mindenesetre melegen ajánlotta Báthory Kristóf vajdának. Jezsuita forrásokból tudjuk, hogy Sibrik kálvinista volt; vallása tehát nem játszott szerepet Caligari dicsérő szavaiban, az ajánlás puszta ténye azonban arról árulkodik, hogy a király kegyencét a nuncius is „használ-31 ΜΑΗ II, 209, 213, 225, 226, 267-268, 277, 282-284, 303, 305, 325, 458-459, 487. Tevékenységéről legújabban vö. Tóth István György: Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora (1581-1582) In: Történelmi Szemle 39. (1997), 447-472. A rend karánsebesi terveiről ΜΑΗ II, 151, 195, 631, 648, 936-937. A misszió csak a 17. század első felében tudott megtelepedni a városban. Vö. Molnár Antal: A karánsebesi jezsuita misszió (1625-1642). In: Történelmi Szemle 41. (1999), 129-130.
