Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584) (I. rész) 889
KÉT MAGYARORSZÁGI HUMANISTA: DUDITH ANDRÁS ÉS ZSÁMBOKY JÁNOS 907 legértékesebb darabját.8 8 Szokásos újévi ajándékként végül az Emblemata dedikált példányát is átadta Miksának, és a dedikációhoz görög nyelvű verseket fűzött.8 9 Ferdinánd halála nem csak arra nyújtott lehetőséget, hogy újabb gesztust gyakoroljon a császár örökösei felé, hogy humanista szónoki képességeit megcsillanthassa, és egyben megmérkőzhessen tehetségesebb kortársaival, hanem arra is, hogy Ferdinánd uralkodásának egyéni interpretációját adja, oly módon, hogy az a művelt magyar nemességnek és Miksának egyaránt elnyerje tetszését.9 0 Zsámboky az uralkodó halálára egy szokatlanul hosszú halotti beszédet és számos epitáfiumot tett közzé. A beszéd elején rámutatott, mennyire alkalmatlannak vélte magát erre a feladatra, de az „ország szomorú helyzete miatt" mégis kötelességének érezte, hogy megszólaljon.9 1 Az éppen csak Bécsbe érkezett, semmilyen konkrét hivatallal nem rendelkező humanistának ez persze még távolról sem volt kötelessége. Az orációban kiemelte Ferdinánd érdemeit a törökök elleni helytállásban (külön gesztusként megemlítette Sbardellati Ágoston nevét,9 2 hiszen Dudithra mint egyik legfontosabb patrónusára számíthatott ezekben az időkben); megpróbálta tisztázni a császár ártatlanságát Fráter György meggyilkolása kapcsán;93 mindeközben Magyarország Ferdinánd uralkodásának központi tényezőjévé vált. Különös hangsúlyt fektetett az uralkodó türelmes vallási politikájának magasztalására,9 4 és nem rejtette véka alá pápaellenes érzelmeit sem; a könyvet az „Erős vár a mi istenünk" kezdetű 46. zsoltárral zárta. Hogy a beszédből nem egy eltúlzott eulógia kerekedett, az nem csak a szerző történelmi realitásérzékét dicséri, hanem a rendkívül vegyes érzelmű magyar nemességnek tett engedménynek is tekinthető. Az oráció nem csak nekik, hanem Miksa számára is üzenetet hordozott: Ferdinánd vallási gondolkodását, erkölcsösségét és a tudományok iránti buzgalmát (a császár állítólag büszkén vállalta, hogy a fegyverek erejének ugyanannyit köszönhet, mint olvasmányainak) követendő példaként tárja elé.9 5 88 A legértékesebb darab Cicero orációinak gyűjteménye, mely még Aragóniai Ferdinánd nápolyi király részére készült (most Bécsben őrzik: ÖNB: Latini 2). Korábbi kódexajándékokhoz lásd Unterkücher, F.: Hugo Blotius und seine ersten Nachfolger (1575-1663). In: Geschichte der Österreichischen Nationalbibliothek. Hrs^. von Stummvoll, Josef. Bd. 1. Wien, 1968. 117. Egy másik 1564. évi ajándék egy francia, lószerszámokat illusztráló kódex ÖNB Cod. 10841. Lásd még Gerstinger·. Johannes Sambucus als Handschriftensammler, i. m. 315, 318-319. 89 ÖNB, 74.W95. Újévi ajándékokhoz lásd: Kaufmann, T. DaCosta: Arcimboldo's Imperial Allegories. Zeitschrift für Kunstgeschichte 39 (1976), 278-279. 90 Sambucus, J.: Oratio... in obitum Imp. Ferdinandi primi. Viennae, 1565. Az oráció 67 oldal hosszú. A dedikáció keltezése 1564. szeptember 1-je. Ferdinánd halálára több mint egy tucat halotti beszéd és számos hosszabb epitáfium látott napvilágot. 91 Oratio... in obitum Imp. Ferdinandi, i. m. Aiiiiv: „... officiose me facturum putavi". 92 Uo. Biiir v . 93 Uo. Fiiii'. 94 Uo. Cr -Dv (Az egész idevonatkozó rész hiányzik az Eötvös Loránd Egyetemi Könyvtár példányából). Zsámboky irénikus megnyilvánulásait nem szokás hangsúlyozni, holott egészen hasonló módon közelítette meg a kérdést, mint például Dudith. (Dudith vallási toleranciájáról lásd Almási Gábor: The riddle of Themistius' 'Twelfth oration' and the question of religious tolerance in the sixteenth century. Central Europe 2 (2004), 83-108.) 95 Uo. Diiv-Diiiiv , Hiir .
