Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Balla Tibor: Az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajzának kutatása 83
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR TÁBORNOKOK ÉLETRAJZA 89 talánosan jellemző volt a tisztikar nagyarányú önreprodukciója, azaz sok tiszt fia választotta hivatásul a katonáskodást. Közelebbről megvizsgálva a kérdést, magyar nemzetiségűnek igazán azt a személyt tarthatjuk, aki a magyarországi születési hely mellett még magyarul is tökéletesen beszélt, ott is volt honos, és neve is magyar. Ezen kritériumok alapján a tábornoki karnak csupán igen csekély hányada, hozzávetőlegesen tíz százaléka tekinthető magyarnak. A rendelkezésre álló levéltári források A tábornokok életpályáját kutató hadtörténész számára a legalapvetőbb forrás a németül, illetve magyarul vezetett minősítési lap (Qualifikationsliste), amelyet az osztrák-magyar haderőben szolgáló mindegyik tisztről kiállítottak, kis szerencsével ezekből végigkövethető szolgálati és katonai pályafutásuk, akár egészen 1918-ig. Ezek a lapok gyakorlatilag minden, az aprólékos k. u. k. katonai bürokrácia számára fontos adatot, értesülést tartalmaznak. A fontosabb információkat az alábbiakban sorolom fel. A tábornok minősítési lapján feltüntették a generális családi és keresztnevét; ha volt, nemesi előnevét; rendfokozatát; születési idejét és helyét; törvényes lakhelyét; felekezeti hovatartozását, és az ebben beállott változást; apja foglalkozását; iskolai végzettségét és képzettségét (ideértve valamennyi iskoláját és szakmai továbbképző tanfolyamát, néha bizonyítványainak másolatait); családi állapotát; ha nős volt, a házassági óvadék1 9 mértékét és jellegét; gyermekeinek számát, korát és nemét, valamint azt, hogy a katonai hatóságok gondoskodtak-e már iskoláztatásukról; anyagi körülményeit, beleértve magánjövedelmeit és adósságainak teljes összegét, illetve jellegét. Ezt a tábornok szolgálati pályafutásának teljes leírása követte, beleértve valamennyi előléptetését és áthelyezését, csapatteste (zászlóalj, ezred) állomáshelyének változásait. A dokumentum tartalmazta annak jellemzését, mennyire ismeri a birodalom különböző tartományait; külföldi utazásait; különleges szakképzettségét, hajlamát a zene és a művészetek iránt; a Monarchián belül és kívül használt nyelvekben való jártasságát, nyelvismeretének értékelését. Az anyag magában foglalta a tiszt feljebbvalói által évente készített értékeléseket arról, mennyire képes irányítani alárendeltjeit, jól összefér-e bajtársaival és katonáival, kellő tiszteletet tanúsít-e parancsnokai iránt. Ezenkívül értékelték a vívás, az úszás, a torna, a tánc, a lovaglás, a céllövészet terén elért teljesítményét; személyiségét és jellembeli tulajdonságait; azt, hogy mennyire hajlamos az ivásra és a szerencsejátékra, valamint általában a tiszti és úriemberi magatartását. Figyelembe vették, alkalmas-e olyan különleges feladatokra, mint a térképezés, az oktatás és a vezérkari munka. Feljegyezték, hogy tagja-e valamilyen tudományos társaságnak; milyen ütemben kellene előléptetni; egészségileg alkalmas-e hadiszolgálatra és magasabb parancsnoki posztok betöltésére. Számításba vették a harctéren tanúsított bátorságát (pl. részt vett-e az 1866-os porosz-osztrák háborúban, az 1869-es dél-dalmáciai Krivosijében kitört lázadás el-19 A házassági kauciót a menyasszonynak vagy a vőlegénynek kellett letétbe helyeznie a kincstárnál, annak k; matait folyamatosan fizették a házastársaknak.
