Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
A 17. SZÁZADI MAGYAR VÁRMEGYE 861 Győr vármegye közigazgatását, tisztikarát,3 3 Szakály Ferenc pedig a hódoltság peremterületén fekvő részben hódolt, illetve az ún. megszállt megyeterületről egy védett végvárba visszahúzódott, „menekült" vármegyék működését mutatta be.3 4 Míg az 1970-es években alkalmi feldolgozások jelentek meg egyes 16-17. századi magyarországi vármegyék társadalmáról, vagy a lokális nemesi társadalom átrétegződéséről,3 5 Maksay Ferenc az 1548-1550 közötti királyi adóösszeírások adattár-szerű közlésével új utat nyitott a vármegyei birtokos társadalmak helyi és regionális elemzéséhez.3 6 A vármegyei birtokszerkezet vizsgálatának — Maksay kötete által inspirált — hosszabb távú elemzése,3 7 és kisebb időszakok leírásai kitűnően rámutatnak arra,3 8 hogy az egyes vármegyék birtokos társadalma differenciált feltárásához megkerülhetetlen az adóösszeírások kiadása. De a forrásközlés ezen műfaja, miként korábban,3 9 úgy most is a ritkábban megjelenő történeti publikációk körébe tartozik.4 0 Ε forráskiadási (és feldolgozási) irány újabb, Maksay munkájához mérhető kézikönyve azt két évtizeddel követvejelent meg: Dávid Zoltán alapos és részletes adózástörténeti bevezetővel az 1598. évi házadó-összeírást dolgozta fel országosan, 31 vármegyét érintve.41 A vármegyei adattárak speciális típusát hozta a 2000-ben napvilágot látott Zala vármegyei tisztviselői archontológia.4 2 Míg az utóbbi — lezártnak ritkán tekinthető — adatgyűjtés immáron újabb kiegészítésére is sor került, a kora újkori vármegyei archontológia egyik legújabb publikációjában Horváth ι 33 Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Levéltári I Szemle, 38. (1988) 3, 14-34. 34 Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp. 1997. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) 82-92., 315-377. 35 Maksay Ferenc: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. In: Soproni , Szemle, 33. (1979) 2, 157-170. 36 Abaúj, Arad, Árva, Baranya, Burs, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Eszter -I gom, Fejér, Gömör, Győr, Heves, Hont, Kis-Hont, Komárom, Közép-Szolnok, Kraszna, Külső-Szolnok, Liptó, Máramaros, Moson, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Sze• pes, Tolna, Torna, Trencsén, Túrőc, Ugocsa, Vas, Veszprém, Zala, Zaránd, Zemplén, Zólyom vármegyék adatait tartalmazza: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonya a 16. század közepén I—II. Bp. 1990. 37 Engel Pál: Szabolcs megye birtokviszonyai a 14-16. században. In: Ugyanő: Honor, vár, ispánság. Szerk.: Csukovits Enikő, Bp. 2003. 600-624. 38 Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. In: Soproni Szemle, 53. (1999) 3, 99-122. 39 Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről. (1542, 1551, 1564) In: Baranyai Helytörténetírás 1972. Szerk.: Szita László, Pécs, 1973. 7-127. 40 Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI-XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Bp. 1995. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1.) Legutóbb Veszprém megye 1696 évi országos adóösszeírása jelent meg: Takács Endre: Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720. Közzéteszi: Boross István - Madarász Lajos, Veszprém 2002. (Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17.) 41 Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Bp. 2001. A vármegyék: Abaúj, Árva, Bars, Bereg, Bihar, Borsod, Esztergom, Gömör, Hont, Kis-Hont, Liptó, Máramaros, Moson, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Somogy [!], Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Torna, Trencsén, Túróc, Ugocsa, Ung, Vas, Zala, Zemplén, Zólyom. 42 Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk.: Molnár András, Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) Az 1541-1750 közötti megyetörténeti bevezető (23-46.), illetve az archontológiai adatsor Turbuly Eva munkája.
