Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791
VÁC VÁROSÁNAK TÖRÖK HÁZÖSSZEÍRÁSA 1570-BŐL 793 4. A Kis utca városrésze, 15a-b (176-185). 5. Az elhunyt Kászim bég mecsetjének városrésze, 16a-17b (186-239). 6. A piac városrésze, 18a-b (240-254) 7. Haszan vojvoda-mecsetjének városrésze, 19a-21a (255-303). 8. A zsolddal bíró martalócok városrésze, 25a (304-317). 9. A Sáros utca városrésze, 26a-28a (318-353). 10. A Lökös utca városrésze, 28b-29b (354-374). Külön — a Haszan vojvoda-mecset és a martalócok városrészének ingatlanai között — kerültek felsorolásra a városi kertek: 11. A Vác városához tartozó konyhakertek, 22a-24a (375-460). Sajnos az első pillantásra hihetetlenül precíznek — és ezért könnyen értelmezhetőnek — tűnő összeírás számos buktatót rejt. Nem nevezi meg például pontosan azt az utcát, amelyen az éppen leírt ház áll: a mahalle ('városrész') fogalma ugyanis több utcára is kiterjedhetett6 - dacára annak, hogy összeírásunkban ezek nevét többnyire éppen az utcák adják. így a helyrajz csak a szomszédságok láncolatán keresztül rekonstruálható, ám számos esetben a szomszédok — látszólag — nem szerepelnek többet az összeírásban: a láncolat megszakad. Ám akkor sem mindig lehetünk nyugodtak, ha történetesen minden szomszéd felbukkan tulajdonosként is, mivel a szomszédságok rendszere gyakran térben elképzelhetetlen formát vetít elénk. Ε nehézségek a kutatókat elbizonytalanították, részletes telekelemzést senki sem tette közzé, a publikációk csupán az utcarend felvázolására szorítkoztak. a) Fekete Lajos, a kézirat közzétevője (1942) természetesen megpróbálkozott a rekonstrukcióval is. A turkológus-folklór szerint papírszeletekre írta a telkek tulajdonosának és szomszédainak neveit, s ezeket egymás mellé illesztve próbálta „kirakni" a telekszerkezetet - sikertelenül. „Kisebb házcsoportokat a város bármely utcájában össze lehet állítani, de az ötödik-tizedik ház után a munka megakad, ellentmondásokba ütközik vagy holtpontra jut, s nem csak a további parcellák elhelyezése nem sikerül, de még a mahallék helyrajzi rögzíté» se is nehézségekbe ütközik." - írja.7 A telkekre vonatkozó megfigyeléseit nem is közli, hanem az utcarendet próbálja rekonstruálni a mahallék feltűnő sajátosságai (pl. a Duna vagy a várárok említése) és különböző logikai megfontolások alapján, az első ismert, telekrendszert is feltüntető várostérkép (1718) segítségével.8 így például szerinte a Zsidó utca a vár közelében helyezkedik el, mert „a zsidók szerették úgy megválasztani lakóhelyüket, hogy a várak oltalmát élvezhessék.."9 6 A mahalle ('hely') arab eredetű szó az oszmán nyelvben, ahol városrészt jelent. Eredendően a háztömbök belső összetartozását tartották fontosabbnak, ezért ezeket tekintették egységeknek -az utcák tehát elválasztották egymástól a mahallékat. (Elképzelhető volt azonban, hogy kisebb utcák átszeljék a mahallékat.) A sűrűn lakott és szorosan megépített városokra kidolgozott rendszer lazább szerkezetű településeken — pl. a hódoltságban — nem vált be, hiszen itt éppen az utcák köré szerveződik a település. Ebből következőleg a mahalle fogalma átalakult, számos különböző térformára alkalmazták. 7 Fekete L.: A hódoltság 44. 8 A telektérkép az ún. Althan-féle telekkönyvhöz készült. Tragor Ignác·. Vác vára és képei. Vác 1906. 159-160. Forrásértékéről: Dinnyés István-Kővári Klára-Kvassay Judit-Miklós Zsuzsa-Tettamanti Sarolta-Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (XIII/2. kötet). Budapest 1993. 384. (Magyarország régészeti topográfiája 9) [A továbbiakban MRT 9.] 9 Fekete L.\ A hódoltság 48.
