Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791
794 SUDÁR BALÁZS b) Vass Előd — a Vác történetét tárgyaló legújabb tanulmánykötet törökkori részének szerzője — egészen más beosztást tételez fel, sajnos elképzelésének indoklását itt nem közli, s erre máshol sem akadtam rá.10 Vass egyébként nem utcákból, hanem — a klasszikus mahallefogalomnak megfelelően — az utcák által körbezárt területekből indul ki. c) Ugyané kötetben a középkori magyar várostörténet jeles kutatója, Kubinyi András is kifejti nézeteit az utcák fekvéséről, de valamelyest elnagyoltan: „adott a vár, a piac és a Nagy utca" - írja például. Felhasználja a szomszédsági rendszereket is: „... részben a szomszédság alapján. Ez utóbbi ad a többi utca helyhez kötéséhez is támpontot." Elképzelései sok szempontból egyeznek Vasséval, de néhány ponton eltérnek attól: máshova helyezi például a Haszan vojvodamecset városrészét, a Zsidó utcát és a Lökös utcát.1 1 d) Az eddigi legutolsó — és legalaposabb — feldolgozást a Magyarország Régészeti Topográfiája 9. kötetének váci fejezetében olvashatjuk. Az elemzések — a szöveg felépítésének megfelelően — szétszórtan helyezkednek el, ezért nehéz követni és egységes rendszerré alakítani őket. Torma István elképzelését legjobban talán a mellékelt térkép adja vissza. Torma elsősorban arra törekszik, hogy a régészeti eredményeket és az összeírás adatait szintézisbe hozza, de használja a szomszédsági rendszereket is. Utcarendje kevéssé tér el Kubinyiétól, bár a Nagy utca és a Haszan vojvoda városrész nála helyet cserél.1 2 Jómagam úgy látom, hogy bármennyire követi is a mai utcarend a középkorit, kisebb-nagyobb eltérések mindenképpen adódhatnak, s ezek elegendők ahhoz, hogy az utcákra alapozott rekonstrukciónkat felborítsák. Hiszen az első használható, utcákat is jelölő térkép több mint száz, az első telkeket is ábrázoló felvétel pedig közel százötven évvel az összeírás elkészülte után keletkezett. Márpedig ez az időszak egyáltalán nem nevezhető eseménytelennek Vác történetében: a tizenötéves háború idején és az azt követő években gyakran cserélt gazdát, többször felgyújtották. Nem kerülték el a várost a felszabadító háború csapásai sem. A változások mértékét mutatja az 1680. és az 1718. évi térkép utcarendjének különbözősége. A telekszerkezet módosulásai pedig már az 1570. ι évi összeírásból is világosan kiderülnek: számos telek felaprózódásának, új parcellázásoknak lehetünk tanúi néhány évtized alatt. Ε tények fényében a térképek használatával és az általuk rögzített állapot visszadatálásával óvatosan kell bánnunk. Továbbá úgy vélem, hogy az összeírás belső elemzése számos, jól kiaknázható lehetőséggel kecsegtet, amelyek elemzését két részre bontva tartom a legcélravezetőbbnek: a) Első lépésben a tényleges topográfiai szempontokat jobbára figyelmen kívül hagyom, s kizárólag a dokumentumban leírt szomszédsági rendszerek rekonstruálására törekszem. Ennek során még a szöveg mahalle-jelöléseinek sem tulajdonítok szerepet - személyneveket próbálok személynevek mellé rendelni. (Látni fogjuk, hogy a mahallehatárok így is szépen kirajzolódnak.) Ε módszer 10 Vass Előd: Vác a török korban. In: Vác története. Szerk. Sápi Vilmos. I. köt. (Studia Comitatensia 13.) Szentendre 1983. 106-108 és a térkép (6. kép). 11 Kubinyi András·. A középkori Vác 1526-ig. In: Vác története 49-76. 12 MRT 9. 419-120, stb.
