Századok – 2005

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosztolnyik; Z. J: Hungary under the Early Arpads; 890 to 1063 (Ism.: Tóth Sándor László) 771

TORTENETI IRODALOM Ζ. J. Kosztolnyik: HUNGARY UNDER THE EARLY ARPADS, 890s to 1063 East European Monographs, No. DCV Columbia University Press, 2002. 461 o. MAGYARORSZÁG A KORAI ÁRPÁDOK KORÁBAN, 890-1063 A Texas A & M University professzora, a magyar származású Kosztolnyik Zoltán az Árpád-kori magyar történelem szorgos kutatója. Ezt tanúsítja kronológiai sorrendben megjelent, a 11-13. századi magyar történelmet felölelő három korábbi kötete is (Five Eleventh Century Hungarian Kings: Their Policies and Their Relations with Rome. New York 1981; From Coloman the Learned to Béla III (1095-1196): Hungarian Domestic Policies and the Impact Upon Foreign Affairs. New York 1987; Hungary in the Thirteenth Century. New York 1996). A szerző jelen könyvével visszatért a magyar történelem kezdeteihez; az Árpád-dinasztia és Magyarország korai történetét vizsgálta nagyszabású szintézisében. Bár nem indokolta a bevezetőben a címben megjelölt, választott időhatárokat, okkal feltételezhető, hogy a honfoglalástól a Szent István által létrehozott állam megszilárdulásáig (I. Béla haláláig) tartó korszak elemzését tűzte ki célul. A szerző az időbeli keretekhez nem ragaszkodott njereven, így áttekintést ad a magyar őstörténet honfoglalás előtti korszakáról, sőt a munka végén kitekintést kapunk az I. Béla halála utáni magyar történelemről is egészen Szent László haláláig. Az Anonymussal indító rövid bevezetés után tizenkét fejezet és egy függelékben elhelyezett tanulmány tárgyalja a korszak magyar történelmét és nemzetközi kapcsolatait. A monográfia rejtett kettős szerkezetet mutat: egyfelől a kronológia fonalát követve halad az őstörténettől I. István és utódai uralkodása felé, másrészt tematikai jellegű fejezeteket is tartalmaz, amelyek átfogóan tárgyalnak egy-egy kérdéskört. Ε szerkezet szükségszerűen átfedéseket is eredményez, de ugyanakkor lehetővé teszi, hogy alaposan, több oldalról megközelítve vizsgálhassa a szerző a korszak fő kérdéseit. Sokkal inkább érvényesül a kontinuitás eszméje, mint a diszkontinuitásé e több mint másfél évszázad históriájának elemzésekor: a magyar őstörténet és a korai magyar állam története szervesen kapcsolódik egymáshoz, nem különül el igazán e két korszak. A szerző politika· és eszmetörténeti érdeklődésének megfelelően nagyobb hangsúlyt kapott monográfiájában a magyar törzsszövetség és állam bel- és külpolitikája, az egyháztörténet, a korabeli törvénykezés és intézmények, az eszmetörténet, mint a korszak gyér forrásanyagából következően amúgy is sokkal nehezebben megfogható társadalom- és főleg a gazdaságtörténet. Az első fejezetben lényegében a magyar őstörténetet vagy korai történetet tekinti át Kosztolnyik Zoltán a kezdetektől, az eredetkérdéstől egészen Géza fejedelem koráig, az államalapítás előestéjéig. Ε hatalmas korszak egyes kérdéseit nemcsak e fejezetben tárgyalja, hanem a második, illetőleg a negyedik fejezetben is. Az alábbiakban részletesebben mutatom be a szerző őstörténeti koncepcióját, nézeteit. Kosztolnyik álláspontja szerint a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó, a Volga és az Urál vidékén élő előmagyarokat török nyelvű onogur bolgárok vetették alá a Kr. u. 5. században. A 6-9. században a magyarok a kazár birodalomhoz tartoztak; a kagán nevezte ki vezetőiket. A szerző a kagán által kinevezett fővezérrel, kündüvel és a ténylegesen uralkodó gyulával számol egészen a Megyer törzs feje, Árpád fejedelemmé választásáig Etelközben. A későbbiekben, a 10. századra vonatkozóan megemlékezik a bírói jogkörrel rendelkező karkhaszról (horka) is, elsősorban Bulcsút említve e tisztség képviselőjeként. Kosztolnyik a vérszerződés szertartásával kapcsolja össze Árpád megválasztását, jóllehet ezt Anonymus Álmos fejedelemmé tételével kapcsolatban állítja, Konsztantinosz császár pedig a kazár pajzsra emelés ceremóniáját említi Árpád megválasztásakor, amire egyébként a szerző utal is. Meg kell itt említenem, hogy az őstörténeti szakirodalomban általánosan elterjedt az a helytelennek mondható gyakorlat, hogy Árpádhoz vagy pedig Álmoshoz kötik mindkét szertartást. Nézetem szerint ez azért téves, mert egyrészt egyformán hitelesnek tüntet fel két különböző korból (10. század közepe és 13. század eleje)