Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733

MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 7 35 A reálisan gondolkodók látták, hogy a magyar nyelv erőltetése az állami iskolák fejlődésének a gátja, a döntéshozók számára csak a háború évei alatt vált világossá, hogy a magyar nyelv tanításának erőltetése csak kudarcot hozhat.3

1 Hazafiság, magyarosodás „... Hanem mindaddig, amíg megátalkodtok abban, hogy nyelveteket kényszereszközökkel tukmáljátok ránk, minden fiumeiben ellenséget fogtok találni, titkosat vagy nyíltat, aszerint, hogy egyéni érdeke, társadalmi állása vagy műveltsége megengedik-e neki, hogy nyíltan fellépjen."3

2 „... Önök már tudják (...), hogy nekünk magyarosítanunk kell, magyarosítani szívben és nyelvben. A nyelvben való magyarosítás okvetlenül szükséges, mert maga a hazaszeretet, a magyar nemzethez való tartozás tudata nem elegendő, miután a belső érzelem, amelyet állandósítani kell, különben megtörténhetik, hogy ez a nemzedék magyar érzelmű, de a következő már nem lesz az. A hazaszeretetnek nemzedékről nemzedékre való állandósítására és biztosítására csak egy eszköz van és ez a magyar nyelv."3

3 Az állami iskolákban kiemelkedő nevelési feladatként jelölték meg a hazafias nevelést és a magyarosítást. A kor felfogásának megfelelően a magyarrá válás folyamatában az első lépés a magyar nyelv elsajátítása volt. Ezzel párhuzamosan törekedtek a magyar érzület kialakítására. Ebben a feladatban szükségszerűen az iskola vállalta magára a legnagyobb feladatokat. Mielőtt kicsit bővebben szólnék a témáról, fel kell tenni azt a kérdést, vajon eredményes lehetett-e a tanulók többsége esetében tényleges hazafias nevelés? A válasz: nem! A fiumeiek identitása bonyolult volt.' A lakosság nagy része két- vagy többnyelvű volt, szokásaik internacionálisak. Büszkén vallották magukat fiumeieknek, ugyanakkor erősen élt bennük származási helyük emléke is. (Szülőhazám Isztria, Dalmácia, Tirol, Magyarország stb.) Távol az anyaországtól, egy soknemzetiségű városban, ahol a magyarok erős kisebbségben voltak, lehetetlen vállalkozás volt a magyar szellemiség kialakítása, meghonosítása, különösen azokban az időkben, amikor az olasz és a horvát nemzeti mozgalmak erősödtek. (Az olaszok, illetve az Olaszországban tanult fiumei fiatalok, akik a századfordulón már jelentős közéleti szerepet vállaltak, táplálták az olasz irredentizmust, és a horvát politikai mozgalmak is jelen voltak a kikötővárosban!) „És azok a szerencsétlen emberek, teljesen nekivadulva irtó munkájukban, elvakulva az ő soviniszta eszméjüktől, nem veszik észre, hogy így cselekedvén, megrontják az ifjak jellemét, kényszerítve őket, hogy napról napra hazudjanak, és nem veszik észre, hogy ahelyett, hogy szeretetüket és bizalmukat megnyernék, gyűlöletet, csömört, bizalmatlanságot keltenek, s ők maguk azok, akik nevetséges és túlzott magasztalásukkal teljesen diszkretizálják az állami 31

JU-5. 1902. XI./1-XI./3. kat. 1278/1902. sz. 32

JU-5. Kormányzósági iratok. Elnöki iratok. 1899. év. 1581. sz. 4 darab melléklettel. Az idézet a Difesa című lap 1899. februárjában megjelent számának „Parliamo ai nostri giovani" cikkéből származik. 33

JU-5. Kormányzósági iratok 1903. XI./8-XI./11. 4517/1903. Idézet a belvárosi állami elemi fiúiskola 1903. szeptember 7-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.