Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
724 DEÁK ÁGNES sem, s a külügyeket és a hadügyeket is alkotmányos kontroll alá kívánják helyezni. Zichy Antal ezen feltétellel elfogadja az októberi diplomában kijelölt közös ügyek körét, de hangsúlyozza, hogy a hadügy és a honvédelem fogalma nem ugyanaz, s a különálló magyar hadsereg, ahogy külön honvédelmi miniszteri tárca felállítása a magyar kormányon belül nem mond ellent a hadügyek közös üggyé minősítésének. Általában véve is jellemző az ezen csoportba tartozó szerzőknél annak hangsúlyozása, hogy a hadügy- és pénzügy vonatkozásában csak bizonyos rész tekinthető közös ügynek, a fennmaradó rész országos hatáskörben maradhat. Kovács Lajos 1863-ban már ehhez nagyon közelálló álláspontot fejtegetett. Elfogadja a közös ügyek körét Rosty Zsigmond is, de kijelenti, hogy a hadügy közös voltát csak kényszerűségből ismeri el, mivel tudja, az uralkodó enélkül nem hajlandó kompromisszumot kötni. Szellemfi kihagyná a kereskedelemügyet a közös ügyek köréből, ezt teszi Bujanovics is. A közös ügyek körét a legszűkebbre Trefort Ágoston vonná, aki csak a külpolitikát és a kereskedelempolitikát minősítené annak, kifejtve: önálló magyar hadsereg és önálló magyar pénzügy nélkül nem lehetséges megegyezés. Mocsáry ugyan szól „közös ügyekről" (így: idézőjelbe téve a fogalmat), de épp annak kapcsán, hogy művében nem készül fejtegetni azok és az „esetenként" elv mibenlétét. Apponyi tervezete közbülső pozíciót foglal el a két előbbi csoport között: elismeri a korona jogát a külügyek vitelére és a hadsereg vezetésére, de hozzáteszi: ha netalán az ausztriai parlament a jövőben kapna alkotmányos ellenőrzési jogot a külpolitika vitelére vonatkozóan, akkor ugyanolyan kiterjedésben arra a magyar parlament is jogot formál. 4. A közös ügyek kezelésének módja Ebben a tekintetben azután a legváltozatosabb elképzelésekkel találkozunk. Ezen a ponton valóban elmondhatjuk, hogy a szerzők szinte egyike „sem csatlakozik a másik nézeteihez". Azt azonban — Trefort és persze Mocsáry kivételével — valamennyien hangsúlyozzák, hogy az esetenkénti érintkezés elve nem megfelelő, mivel folyamatos ügyvitelre és ellenőrzésre van szükség. AJ A közös ügyekben való döntéshozatalra felhatalmazott szervre vonatkozó elképzelések szerint a tervek között négy fő típust lehet elkülöníteni: a/ A szerzők egy része azt hirdeti, hogy a közös ügyekben maradjon az uralkodói abszolutizmusnak valamilyen mértékű változata annak érdekében, hogy a parlamentarizmus többségi elve ne majorizálhassa egyik vagy másik felet sem. Ahogy Kovács Lajos 1862-ben fogalmaz: ezekben „a felelőség alkotmányos formái nem alkalmazhatók a nélkül, hogy szükségkép február 26-ára ne jussunk", így nincs más választás, mint a korona jogainak erősítése, azaz, az alkotmányos formák korlátoltabb, t.i. régi rendszere."13 1 Szentiványi Vince javaslata szerint egy birodalmi szenátust kell felállítani, a tagokat három évre egyrészt az uralkodó nevezné ki az országok nagybir-131 [Kovács Lajos]: A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint 27.