Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 723 azokat szabad módosítani, amelyek semmiképpen sem egyeztethetők össze a birodalom egészének szerkezetével. A következő évben megjelent röpiratában már részletesen tárgyalja ezek körét: a nádori jogkörről szóló rendelkezések, a minisztérium székhelyéül Buda-Pestet kijelölő rendelkezés, változhat a miniszteri tárcák eloszlása is: necsak egy miniszter tartózkodjon őfelsége körül, esetleg ne legyen pénzügy- és honvédelmi miniszter (de e posztok megtartása esetén is biztosítható a birodalom egysége, szögezi le), ki kell fejteni az álladalmi tanács feladatkörét, s eltörölni az országgyűlés feloszlatásának lehetőségét korlátozó 4. tc. 6. paragrafusát.128 Bujanovics az előleges elismerés után a felelős minisztériumról, a nemzetőrségről és a felelős minisztérium közlekedésügyi tevékenységéről szóló törvénycikkeket módosítaná. Apponyi terve is részletesen megnevezi a módosítandó törvénycikkeket: nádori jogkör, a magyar országgyűlés feloszlatását korlátozó rendelkezés, nemzetőrség, a koronát nem lehet korlátozni „tanácsosai és végrehajtó közegei kinevezésénél". Ezek módosítását — teszi hozzá — mint koronázás előtti törvénycikkeket kell megfogalmazni, melyek szentesítésére majd a koronázás után kerül sor. A legkevésbé kifejtett a revízió gondolata a „Mindent a hazáért, még népszerűségedet is" című röpirat esetében, mivel miközben szól arról, hogy a legnehezebb pénzügyi és hadügyi kérdésekben is „rendbe lehet jönni" nagyobb bizalom esetén, s lehetséges egy új országgyűlésen úgy „megmagyarázni" az 1848. évi törvényeket, hogy „azok a nemzet jogainak csorbítása nélkül a kormányt is kielégítsék és megnyugtassák mind az iránt, a mi most azokban gyanús, vagy akár ő reá, akár más nemzetiségekre nézve hiányos", mindazonáltal az ország katonaságáról ír, miközben ragaszkodik az esetenkénti érintkezés elvéhez is, s nem jelöli ki a lehetséges kompromisszumok hozzávetőleges kontúrjait sem.129 Az áprilisi törvényeket jelöli meg kiindulópontul, s azok érvényesítésének követelményéről szól továbbá Trefort Ágoston, Mocsáry Lajos és Rosty Zsigmond is, de annak hangsúlyozásával, hogy — amint ez utóbbi szerző fogalmaz —, azok „mind betűje, mind szelleméhez szigorúan kell ragaszkodnunk".130 3. A birodalmi közös ügyek A közös ügyek körének kiterjedését illetően — egyes kivételektől eltekintve — tulajdonképpen már kialakult egyfajta konszenzus. Az októberi diplomát veszi e tekintetben alapul Bethlen Miklós, Jankovich György, Kovács Lajos 1862-es röpiratában, továbbá Kecskeméthy Aurél is, ő azonban kifejti: a kereskedelmi szerződések nem eshetnek a közös ügyek körébe. Török János hírlapi cikkeiben viszont arról szól, hogy a közlekedésügyet kell kivenni a közös ügyek köréből. Ugyancsak hiányzik a közlekedésügy a közös ügyek felsorolásából Kovács 1863-as röpiratában. Másik csoportot alkotnak azok a programok, amelyek nem ismerik el az uralkodó abszolutisztikus rendelkezési jogát az államélet egyetlen területén 128 Zichy Antal: Magyar szabadelvü-conservativ politika. Pest 1862. 57-61. 129 Mindent a hazáért, még népszerűségedet is. Pest 1862. 26., 29. 130 Rosty Zsigmond: A közös ügyek és egyedül alkotmányszerü kezeltetésük. Pest 1863. 59.
