Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
712 DEÁK ÁGNES Józseffel együtt kidolgozott memorandumáról Forgáchcsal és Esterházyval is konzultált, s azt január elején az uralkodó elé terjesztette. Tudjuk, hogy annak szövegét Deákhoz is eljuttatták, melyet „ő több hétig tartott magánál discretio kötelezettsége mellett", de az nem teljesen világos, mikor került erre sor, valószínűleg a beadás után valamikor januárban, de az irányadó elvekről minden bizonnyal már előbb tájékoztatták Deákot.78 A Pesti Hírnök már november elején beszámolt arról, hogy a bécsi magyar kancellárián lázas tevékenység folyik, s a kancellár tárgyalt az „októberi férfiak" egyes kiemelkedő személyiségeivel, Apponyi Györggyel, Sennyey Pállal, Ürményi Józseffel, illetve másfelől Zsedényi Eduárddal, s hogy néhány „legtisztább szándékú magyar államférfi" közvetíteni akar „az ősi kormányforma" és a 48-as parlamentáris rendszer között: miniszterek kinevezését javasolják, új országgyűlést, egyúttal a 48-as törvények revízióját.79 Apponyi december elején utazott azután újra Bécsbe, hogy véglegesítsék memorandumát. A megbízás és bécsi utazásának híre a nagyközönség előtt sem maradt titokban, a Pesti Naplóban — ahogy Csengery Antaltól tudjuk — Apponyi saját kívánságára. Deák által fogalmazva a következő hír került: „Ugy halljuk, hogy gróf Apponyi György országbíró ő excellentiája megyen fel Bécsbe a kiegyenlítés ügyében. Vajha e kiegyenlítés az 1848 diki törvények alapján és az országgyűlési feliratok szellemében mielőbb létrejöhetne!" 8 0 Ε néhány sor persze „nagyot szólt", hiszen nyilvánvaló volt, hogy a rövid közlemény célja a lap „legcsendesebb zúgában" „egy rövidke sóhajocska" formájában az lehetett, hogy „...kijelentse, miként a kiegyenlítést valóban óhajtja, s hogy e kijelentés által a kiegyenlítési kísérletet itt Bécsben támogassa".81 Valóban, Deák, ha maga kételkedett is a közvetítés és kezdeményezés sikerében és időszerűségében, úgy ítélhette meg, ilyen közvetett formában hallgatása mellett is adhat támogatást tekintélyével Apponyiék kísérletének. December napjaiban valamennyi lap beszámol a bécsi tárgyalások híreiről valamilyen formában. Hamarosan világossá váltak a színfalak mögötti tárgyalások résztvevői között húzódó „frontvonalak" is: Csengery három irányzatot különített el: Apponyit és Ürményit, akik 1848-as alapú teljes felelős mi-78 Török János levele Kelemen Mórhoz, a magyar kancellária tanácsosához, Pest, 1862. dec. 9.: Menjen el Bécsben Jacob és Holzhauzen nyomdájába, s ha már készen van, vegyen át öt példányt saját, Apponyi, Sennyey Pál, Mailáth György és Pápay István kancelláriai tanácsos részére Szentiványi új röpiratából. „E röpirat legalkalmasb időben jött a zárt conferentiára. Ha gondosan elolvassák, könnyen lemondanak Apponyi ministeri javaslatairól, melyekkel magát a conferer.tia amúgy is csak compromittálni fogja." December 14-i, illetve 18-i levelében pedig arra kéri, hogy újon ismertetést a műről a Vaterland című lapba. OSZK Kt Levelestár. A Pesti Hírnök december közepétől kezdve egészen január végéig több alkalommal méltatta a röpiratot, illetve részleteket közölt abból. Apponyi memorandumának szövegét és keletkezéstörténetét 1. Deák Ferencz beszédei 3. köt. 301-315. Vö. Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 4. köt. 14-18., Szabad György: Konzervatív kiegyezési ajánlat. In: Magyarország története 1848-1890. Szerk. Katus László. 1. köt. Budapest 1987. 700-705. 79 Hazai közügyek. Bécs nov. 2. „(k)" szignóval. Pesti Hírnök 3. évf. 254. sz. (1862. nov. 5.), a hírt átvette a Sürgöny is: Lapszemle, Sürgöny 2. évf. 255. sz. (1862. nov. 6.); Hazai közügyek. Bécs nov. 5. „ " szignóval. Pesti Hírnök 3. évf. 256. sz. (1862. nov. 7.). 80 Különfélék rovat, PN 13. évf. 279-3845. sz. (1862. dec. 4.); Csengery Antal levele bátyjához, Pest 1862. dec. 31. In: CSAHI 489. 81 Bécs, dec. 6. szignóval [Ludassy Mór], Sürgöny 2. évf. 283. sz. (1862. dec. 10.); vö. Csengery válasza: Pest, december 11. 1862. Bécsi dolgok. PN 13. évf. 285-3851. sz. (1862. dec. 12.).
