Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3

6 TILKOVSZKY LÓRÁNT erdélyi szászoknak a román politikával együttműködő Brandsch-féle irányzata ellenében, a Budapesten ekkoriban még — egy ideig — fenntartott és működtetett Erdélyi-Szász Iroda (Siebenbürgisch-Sächsische Kanzlei) vezetőjét, Peter Jekelt, németországi utakra küldte, hogy puhatolódzék elgondolásai, ígéretei fogadtatásáról. Jekel — nem utolsósorban ott élő befolyásos erdélyi szászok (így a Külügyi Hivatalban Gustav Wolf és Roderich Gooss) segítségével — utat talált a politika, sajtó, közélet számos fontos személyiségéhez. Berünben tüzetesen tájékozódott a Deutscher Schutzbund célja, szervezeti felépítése, tevékenysége felől, s Loeschsel személyesen is megismerkedhetett 1921. június 29-én azon előadás alkalmával, amelyre Jekelt a Schutzbundhoz csatlakozott, Délkelet-Európával foglalkozó német közvetítő szerv (Deutsche Mittelstelle für Südosteuropa) elnöke, a szintén erdélyi szász származású Andreas Breckner kérte fel. Előadása Magyarország maradék németsége sorsának alakulásáról szólt, s számos ellenvetést váltott ki: a vitában részt vevők nem fogadták el a makacs ragaszkodást Nyugat-Magyarország egészének csorbítatlan magyar birtoklásához, nem találták meggyőzőnek a Jekel által is hangoztatott bleyeri érvelést arról, hogy ez valójában német érdek is: a „burgenlandi" német tömb elcsatolása esetén ugyanis a szórt településű maradék németség könnyen felszívódik, s ezzel elvész az összekötő kapocs a délkeleti németség felé. Rámutattak, hogy a Nyugat-Magyarországon maradás esetére az ottani németeknek ígért autonómia tényleges megvalósításán magyar részről valójában nem nagyon buzgólkodtak, sőt üldözni kezdték azokat, akik az autonómia-ígéretnek hitelt adtak, s igényelték az autonómia kiépítését. Jekel hivatkozása arra, hogy Bethlen „erdélyi-szász mintára" messzemenő jogokat kész biztosítani, megnyugtatta végre a kedélyeket, - legalábbis Jekel beszámoló-jelentése szerint. Loeschsel folytatott beszélgetése során Jekel tájékozódhatott arról, hogy a Deutscher Schutzbund, amely a kezdeti 17-hez képest immár 64 különféle testületet fog össze, ezek révén rendkívül sokoldalú tevékenységet fejt ki. Lenyűgözték a Schutzbund keretében a legkiválóbb német szakemberek, történészek, jogászok, közgazdászok, statisztikusok, demográfusok stb. részvételével folyó tudományos munkálatok. Ε hatalmas adatgyűjtésen alapuló fontos tervezetek tiszta képet teremtenek a háborús felelősség kérdésében, megingathatják az erre épített igazságtalan békéket, kijelölhetik a kisebbségvédelem jogi alapjait és célszerű módszereit, kidolgozhatják a kisebbségek létalapjai gazdasági biztosításának rendszerét, stb. Mindez csak kiemeli az ilyen természetű német és magyar munkálatokban az együttműködés és az összehangolás szükségességét és jelentőségét. Meglepte Jekelt, hogy mennyire ismeri és értékeli Loesch azt a tudományosan megalapozott hatalmas munkát, amelyet Teleki Pál már a békekonferencia magyar delegációjának egyik tudományos irányítójaként végzett - az erről tanúskodó nemrég publikált vaskos dokumentumköteteket most tanulmányozhatta. Loesch szemlátomást örömmel lépne Telekivel szorosabb kapcsolatra, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnökségről történt leköszönése után utódjának, Bethlen Istvánnak megbízásából irányítója lett valamennyi bizalmas természetű, a revízióval kapcsolatos szellemi és gyakorlati munkának.9 9 MOL (Magyar Országos Levéltár), K26. 1266. cs. 1922. II. tétel. 282. sz. Jekel Péter: Az Erdélyi-Szász Irodának 1921/22. évi tevékenysége. - MOL, K64. 3. cs. 41. tétel. 466 res. pol./1921. Peter Jekel: Bericht über raeine Deutschlandreise. Budapest 19: i. ugusztus 18.