Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
680 SEMSEY VIKTÓRIA gál kormány működésének minősítése is megtörténik. A Revolucao de Septembro szeptember 1-i számában a lap nyíltan kimondja, hogy az Estandarte nem ismeri a magyar kérdést. A magyar harcokkal kapcsolatban az Estandarte véleménye az, hogy annak „szocialista" (értsd „szociális" - S.V) tartalma teljesen mindegy portugál szempontból. A magyar háború szent háború, amelynek sikerére a világ összes liberálisa szavazatát adja." - Zárul le ezzel a vita a Revolucao részéről. Szeptember 3-án az első oldalon a Revolucao vezércikke bejelenti: "A nemes magyar ügy elbukott.Az orosz despotizmus, a nyers erő győzött az igazság és a jog fölött... tisztelettel hajlunk meg a legyőzött hősök előtt. Arad mezőin az elveszett ügy mellé állunk.." Egyelőre várni kell még, és „amikor a népek szolidaritása szembeszáll a királyok szolidaritásával, akkor érkezik el a magyar függetlenség órája." Európa látta ezt az agresszív támadást és nem tett ellene semmit - vádol a Revolucao de Septembro. Európa elfogadta az intervenció jogát a magyar szabadságharc esetében, úgy - írta a portugál lap - mint ahogy „Portugália elnyomásához elfogadták az intervenció jogát" (Az 1847-es külföldi beavatkozásra gondol a szerző.) Érdekes, ahogy a portugál lap az európai kis államok sorsával kapcsolatban vélekedik , amikor összehasonlítja a magyar és a portugál esetet, „...ezeket a kis darabka nemzetiségeket a nagyhatalmak nem a népek függetlenségének tiszteletben tartása alapján tűrik meg, hanem mert azok megtalálják érdekeik képviseletét a nagyhatalmak mögé bújva, amelyek, ha nem tudnak megegyezésre jutni birtoklásukkal kapcsolatban, valamennyit kizárják a hatalomból. Ennek az ambiciózus tendeciának a felismerése vezeti el oda a kis népeket, hogy egyesüljenek. Nagyok akarnak lenni, hogy ne semmisüljenek meg." Az utóbbi gondolat megvilágítja az ibér konföderáció4 ' szükségességének gondolatát is. A 48-as európai forradalmak bukása mindenképpen tanulságul szolgál, részben ösztönzője az ibérizmus eszméjének. Az első nagy európai szolidaritás lehetősége, a szövetkező népek szolidaritása tehát éppen a magyar ügy kapcsán, a vele szembeni közömbösség miatt bukott meg. - vonja le a következtetést a portugál lap. Szeptember 5-én egy másik portugál újság véleményére hivatkozva, vele egyetértésben írja a Revolucao, hogy Magyarország több nemzetiségű léte az osztrákok harcát segítette. Mégis, a magyarok ügyének igazságát nem lehet elvitatni, hasonlóan a portugálokéhoz, akik annak idején az 1580-1640 közötti spanyol uralommal fordultak jogosan szembe. Az Estandarte szeptember 4-i és 5-i számai szintén kommentálták a magyar szabadságharc leverését. A negyediki számban egy Breslau-i lapból idézett cikk szerint Kossuth a végsőkig akarta folytatni a harcokat, „felidézve a lelkesítő spanyol példát."4 8 „Kossuth, írja a német lapból átvett cikk, lefordíttatott -hogy meggyőzőbb legyen - néhány 1808-1814-es spanyol függetlenségi harcok-47 Az ibér konföderáció (Spanyolország és Portugália egyesítésének egyik lehetséges formája) a 19.század közepétől kezdve, az európai nemzetállamok kialakulásának korában, egy gazdaságilag-területileg nagy ibér állam létrehozására gondolt. In. Semsey Viktória: Az ibérizmus Portugáliában 1823-1873, (kéziratban) 48 Az 1808-1814-es Napóleon ellenes és győztes spanyol függetlenségi háborúról van szó.
