Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611

620 VÖLGYESI ORSOLYA Aurél fejtette ki véleményét az ügy kapcsán.3 8 Az ún. sommás eljárások eseté­ben, amelyek három esztendőnel kisebb büntetéssel büntethetők, igen fontos lépést tett Pest megye: „mellyben a büntető eljárás körül a szóbeli védelemnek teljes nyilvánossággal összekötött behozása tettleg elrendelni határoztatott" -fogalmazott Dessewffy, aki egyébként maga is pártolta volna ezt az újítást, ha ez a törvényhozás útján történt volna. A megyei hatáskörben meghozott végzés kapcsán azonban a gróf megjegyezte: „Érdekes jelenet, hogy míg egy részről a tervezett és elfogadott újítás pártolói annak messzeható következésit dús ecset­tel festik, másrészről ugyancsak ők az egész rendelkezést csak úgy, mint lé­nyegtelen módosítást, s a jelen állapot némi rendszeresítését adják elő: ott az újításnak népszerűségét szerezendők, imitt bebizonyítandók, hogy az a megyei körbe tartozik." A behozott újítás Dessewffy szerint mind az eddigi helyi gya­korlattól, mind más megyék példáitól és a csak homályosan ismert régi eljárás­tól is különbözik. így tehát egyértelműen az eddigi gyakorlat megváltoztatásá­ról van szó. Az 1791:12. tc. ugyanakkor tiltja a törvénykezés formáinak megvál­toztatását - ez a tilalom ugyan csak a királyi hatalomra van kimondva, de ugyanez, az alkotmányos elveknél fogva, érvényes kell, hogy legyen a megyékre is Éppen ezért ennek megváltoztatását nem lehetne a törvényhozástól elvonni, de az ilyen népszerű eszmék jegyében hozott megyei újítások alapvetően korlá­tozzák is a törvényhozás függetlenségét - vélte Dessewffy. A közgyűlésen felso­rakoztatott érvek — amely szerint kisebb lenne a megyékben az újítási vágy, ha a felsőtábla összetétele más volna, és ha nem lennének olyan egyéb akadályok, amelyek a szükséges reformokat gátolják —, azt bizonyítják, hogy az új eszmék pártolói nem bíznak a törvényhozásban. Egy másik felszólaló szerint azok, akik helyzetüknél vagy születésüknél fogva nagy befolyással bírnak a törvényhozás­ban, mindent ennek körébe akarnak vonni „ámde, úgymond, mi a sorsunk sze­gény nemeseké, kiknek részére alig mosolyg azon remény, hogy valaha szemé­lyes részt vehessünk a törvényhozásban" - idézte Dessewffy a közgyűlésen el­hangzottakat. A cikk szerint azonban a követi pálya minden nemes előtt nyitva van, és a megyei szerkezet, valamint a kötelező követutasítás által valamennyi­en befolyásolhatják is a törvényhozás munkáját. Dessewffy úgy látta, jelenleg két tábor létezik. Az egyik nem ellenzi a haladást, de azt a törvényhozás útján képzeli el. A másik tábor a megyékben akar ténylegesen eldönteni minden kérdést, azért, hogy irányt szabjon a törvényhozásnak, valójában azonban sok­kal inkább azért, hogy megkösse annak kezét. Dessewffy írása is arra utal, hogy a Pest megyei közgyűlésen a törvényhozás, azaz elsősorban a felsőtábla és az arisztokrácia elleni bizalmatlanság volt az az ok, amely miatt a megye saját hatáskörében kísérelte meg az újításokat bevezetni. A Pesti Hírlap 94. száma — a név említése nélkül — Széchenyi felszólalá­sát foglalta össze, amely azt hangsúlyozta, hogy a szóbanforgó javaslatot éppen a kérdés egységes szabályozás végett a törvényhozásnak kell tárgyalnia. Kos­suth a tudósításban azonban úgy érvelt, hogy a nyilvánosság bevezetése nem 38 Dessewffy Aurél gondolatmenetét összefoglalja: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848 ig. Második, javított s bővített kiadás. II. köt. Pest 1868. 270-273.

Next

/
Oldalképek
Tartalom