Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
620 VÖLGYESI ORSOLYA Aurél fejtette ki véleményét az ügy kapcsán.3 8 Az ún. sommás eljárások esetében, amelyek három esztendőnel kisebb büntetéssel büntethetők, igen fontos lépést tett Pest megye: „mellyben a büntető eljárás körül a szóbeli védelemnek teljes nyilvánossággal összekötött behozása tettleg elrendelni határoztatott" -fogalmazott Dessewffy, aki egyébként maga is pártolta volna ezt az újítást, ha ez a törvényhozás útján történt volna. A megyei hatáskörben meghozott végzés kapcsán azonban a gróf megjegyezte: „Érdekes jelenet, hogy míg egy részről a tervezett és elfogadott újítás pártolói annak messzeható következésit dús ecsettel festik, másrészről ugyancsak ők az egész rendelkezést csak úgy, mint lényegtelen módosítást, s a jelen állapot némi rendszeresítését adják elő: ott az újításnak népszerűségét szerezendők, imitt bebizonyítandók, hogy az a megyei körbe tartozik." A behozott újítás Dessewffy szerint mind az eddigi helyi gyakorlattól, mind más megyék példáitól és a csak homályosan ismert régi eljárástól is különbözik. így tehát egyértelműen az eddigi gyakorlat megváltoztatásáról van szó. Az 1791:12. tc. ugyanakkor tiltja a törvénykezés formáinak megváltoztatását - ez a tilalom ugyan csak a királyi hatalomra van kimondva, de ugyanez, az alkotmányos elveknél fogva, érvényes kell, hogy legyen a megyékre is Éppen ezért ennek megváltoztatását nem lehetne a törvényhozástól elvonni, de az ilyen népszerű eszmék jegyében hozott megyei újítások alapvetően korlátozzák is a törvényhozás függetlenségét - vélte Dessewffy. A közgyűlésen felsorakoztatott érvek — amely szerint kisebb lenne a megyékben az újítási vágy, ha a felsőtábla összetétele más volna, és ha nem lennének olyan egyéb akadályok, amelyek a szükséges reformokat gátolják —, azt bizonyítják, hogy az új eszmék pártolói nem bíznak a törvényhozásban. Egy másik felszólaló szerint azok, akik helyzetüknél vagy születésüknél fogva nagy befolyással bírnak a törvényhozásban, mindent ennek körébe akarnak vonni „ámde, úgymond, mi a sorsunk szegény nemeseké, kiknek részére alig mosolyg azon remény, hogy valaha személyes részt vehessünk a törvényhozásban" - idézte Dessewffy a közgyűlésen elhangzottakat. A cikk szerint azonban a követi pálya minden nemes előtt nyitva van, és a megyei szerkezet, valamint a kötelező követutasítás által valamennyien befolyásolhatják is a törvényhozás munkáját. Dessewffy úgy látta, jelenleg két tábor létezik. Az egyik nem ellenzi a haladást, de azt a törvényhozás útján képzeli el. A másik tábor a megyékben akar ténylegesen eldönteni minden kérdést, azért, hogy irányt szabjon a törvényhozásnak, valójában azonban sokkal inkább azért, hogy megkösse annak kezét. Dessewffy írása is arra utal, hogy a Pest megyei közgyűlésen a törvényhozás, azaz elsősorban a felsőtábla és az arisztokrácia elleni bizalmatlanság volt az az ok, amely miatt a megye saját hatáskörében kísérelte meg az újításokat bevezetni. A Pesti Hírlap 94. száma — a név említése nélkül — Széchenyi felszólalását foglalta össze, amely azt hangsúlyozta, hogy a szóbanforgó javaslatot éppen a kérdés egységes szabályozás végett a törvényhozásnak kell tárgyalnia. Kossuth a tudósításban azonban úgy érvelt, hogy a nyilvánosság bevezetése nem 38 Dessewffy Aurél gondolatmenetét összefoglalja: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848 ig. Második, javított s bővített kiadás. II. köt. Pest 1868. 270-273.
