Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
A PEST MEGYEI BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM ÜGYE 184 I-BEN 621 újítás, csupán egy tövényellenes állapot megszüntetését jelentené a megye részéről, mivel: „a nyilvános törvénykezés a' magyar institutiók eredeti sajátságaihoz tartozik." A Pesti Hírlap 95. számában Kossuth ismét név nélkül ugyan, de szószerint közölte gróf Dessewffy Aurél felszólalását, amelynek érvei egybe csengenek a Dessewffvtól a Világ című lapban kifejtettekkel. Ε szerint egy idő óta szembetűnő, hogy a megyék egyértelműen municipális hatalmuk kiszélesítésére törekszenek, és olyan ügyekben is dönteni akarnak, amely a királyt és az egész nemzetet együttesen illetik. Ennek a törekvésnek meghatározó eleme az az érvelés, hogy a megyéknek mindent szabad tenniük, amit a törvény nem tilt. Ez pedig: „nem egyéb, mint olly elastica interpretatio, minél fogva a' political hatalmak külön ágai teljességgel egybezavartatnak, elannyira, hogy méltán kérdhetnők, meddig fog ez menni? hol lesz ennek határa, 's mi határozza meg a' demarcationalis vonalt, mellyen túl a' megyéknek nem szabad intézkedéseikben terjeszkedniük?" Kossuth azonban úgy látta, Pest megye intézkedése nem azon az „elasticus magyarázatú thesisen" épül, hogy amitől törvény nem tiltja a megyét, azt szabad megtennie, hanem pozitív törvényeken alapszik, amelyek a megyei törvényszékek nyilvánosságát elrendelik, és arra a gyakorlatra a támaszkodik — nem lévén még büntetőtörvénykönyv —, hogy az eljárást a megyék saját hatáskörükben eltérően szabályozzák; Nógrád, Pozsony és Békés megyék büntetőtörvényszékei például már évek óta nyilvánosak, s ami megengedett e három törvényhatóságnak, az miért ne lenne megengedve Pest megyének is. A Pest megyei közgyűlésről készült tudósításokból tehát a közvélemény nem értesült a vita minden részletéről, a Pesti Hírlapban Kossuth alapvetően saját érveit foglalta össze, és elsősorban Széchenyi, valamint Dessewffy állításait akarta tételesen cáfolni. A Pesti Hírlap kefelevonata szerint Kossuth szerette volna névszerint is ismertetni, kik voltak azok, akik az indítvány mellett, és kik voltak azok, akik ellene szólaltak fel. Részletesebben szólt volna a Széchenyi kijelentése miatt kialakult viharos jelenetről is, de a cenzúra megtiltotta ezeknek a részleteknek a közlését.39 Széchenyi ugyanakkor az őt ért támadás következtében már november 21-én elkészítette Fiscalis actio című írását,40 amelyet névtelenül akart közzé tenni. Tasner Antal javaslatára azonban végül is a gróf úgy döntött, megvárja, hogy először Kossuth számoljon be a Pesti Hírlapban az eseményekről. Mivel a Pesti Hírlapban a cenzúra megakadályozta a tudósítás ezen részének megjelenését,4 1 Széchenyi is elállt az írás közlésétől, bár a gróf nem ok nélkül tartott attól, hogy Kossuth a megyegyűlésen történteket saját interpretálásában, bizonyos részleteket elhallgatva akarja majd a szélesebb nyilvánosság elé vinni. Kossuth ugyanis nem tért ki néhány lényeges mozzanatra, sőt saját szerepét is elhallgatta: nem beszélt arról, hogy a kedélyek csillapultával ő maga is reagált Széchenyi megszólalására. Hogyan rögzítette az eseményeket Széchenyi a naplójában? „[Sitzung.] Kossuth Liga kommt in grossen Anzahl. Ich rede passable... 39 A cenzúrapéldányok kefelevonatait 1. MOL, Az 1526 utáni gyűjtemény, Kossuth gyűjtemény, A Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos iratok (R 101). 40 L. Széchenyi: Hírlapi vita. 3-8. 41 Lackó Mihály: Kedvetlen intermezzo. História 1985/2. 17-20.
