Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545

552 DOBSZAY TAMÁS tal már felvetett, s most Szepes által megismételt javaslatot, hogy a földesúr­nak terhes úriszék töröltessék el, vagy mondhasson le róla a megye javára. A felszabadult községek lakóinak politikai jogairól is ilyen óvatosan nyi­latkozott megye: „nemzetünk nagy tömegét e legszentebb polgári jog űzésére még éretlennek valljuk,... de miután honunkban most egy új néposztály támad, melly szabad emeberekből, kik magokat örökváltság útján a földes úri függéstől felmenthetik álland, először azt indítványozzuk, hogy az 1840. évi törvény czik­kely akképpen çiôdosittassék, miszerint az úri hatóság fennállása eránti zára­dék eltöröltessék, azután pedig az oly úri hatalom alól tökéletessen felszabadí­tott község, mellynek rendes tanácsa van ... a megyei közgyűlésekre egy-egy ta­nácskozó és értesítő szavazattal bíró követet, ki mindazonáltal jogtudó és értel­mes ember legyen, béküldhessen."11 Az ajánlott kedvezés tehát a községet kép­viselő honoratiornak is csak tanácskozási jogot ad, és „informativus voksot" [véleménynyilvánító szavazatot] — ahogyan már az előző évszázad egyes felvi­lágosult elképzeléseiben szerepel —, de a határozathozatalt a megye nemessége nem kívánta megosztani a felszabadult községek népével. Lássunk azonban a községi kérdésben néhány merevebben konzervatív megyei véleményt is. Baranya, a választmányi tag Majláth megyéje nem támo­gatta a szatmári 12 pontnak a népképviseletről szóló utolsó pontját. Árva meg­őrzendőnek tartotta legalább a jobbágyok közti polgári ügyekben az úriszék ha­tóságát. Torna földesuraknak ott is befolyást akart a bírójelölésbe, ahol eddig nem volt, a szatmári 12. pontra pedig kinyilatkoztatta, hogy „a kiváltságtalan néposztályoknak általában véve műveltség alsó fokán állás, földesúri s más fennálló viszonyainak tekintetbe vétele után még idő előtti" a politikai jogok megadása. Esztergom röviden csak úgy nyilatkozott: „az egész népnek a köz­ügyekbe befolyás ezután se adassék," viszont az egyház 1840-ben kifejtett érde­keinek megfelelően el akarta választani a jegyzői és tanítói állást. Kifejezetten konzervatív elvű utasítást fogalmazott Heves megye, amelynek rendjei a köte­lező örökváltságot a jobbágy és ura közti hatalmi viszony fenntartása érdeké­ben sem támogatták, „minthogy a javallott megváltás a jobbágyot urátul elkü­lönözi, megszűnvén azon patriarchális viszony is, melynél fogva a jobbágy meg­szorult állapotjában ... uránál találta segedelmét". Az ítélkezés és az igazgatás elválasztását ugyan elfogadták, viszont a népképviseletet illetően a megye „min­denkit a maga eddigi gyakorlatában s jogaiban kíván megtartani", a szokásos konzervatív indokkal, miszerint a nép ügyét a megyében a tiszti ügyészek és a rendek, országgyűléseken pedig a megyei követek „pártfogolják". Törvényjavaslat a szabad községekről A városok rendezésével foglalkozó küldöttségnek a községekre vonatkozó javaslatát a választmány jegyzője, a kezdeményező Pest megye követe, Szentki­rályi Mór 1844. március 29-én ismertette az országgyűlés alsótáblájának kerü-11 Az örökváltság és az űri hatalom az utasításban: 16. pont, az úriszék eltörlése vagy átruhá­zása: 54. pont, a mezei rendőrségi hatóság jogalanyairól: 17. pont, a politikai jogokról: 34. pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom