Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545
A RENDEZÉSTŐL A FELSZABADÍTÁSIG 549 Temes megye közgyűlése utasításában minden érdemi javaslat nélkül ugyan, de pártolta „a megyebeli községek jegyzőinek azon esedezését, miszerént hivataluknak az 1836-ik esztendei úrbéri törvény czikkelyek által ingadozásba hozott állapotját... közigazgatási szempontból jövő törvényhozás utján szilárdabb karba helyeztetni kérik". A szomszédos Torontál látta „a helységek jegyzőinek jelen kétes, és nem gyéren egyedül a községek némely nyughatatlanabb emberei önkényétől függő állásukat", s szükségesnek ítélte, „hogy az oly biztos lábra állíttassék, mely szerint hivatalbeli kötelességük minden ágának pontosan, s pedig kenyerüknek elvesztése iránti szüntelen remegés nélkül megfelelhessenek", ezért javasolta, hogy elmozdításuk ne a község, hanem a megye jogköre legyen. A jegyzők ügyét az előző diétán felvető két megyének a követei (Bónis Szabolcsból s Szemere Borsodból) helyet foglaltak választmány tagjai közt. Mellettük Szentkirályit említhetjük, aki 1839-ben szintén javaslatot tett a jegyzők védelmében, s most azzal indulhatott Pozsonyba, hogy ugyanazon a március 31-i napon, amikor az instrukciónak a községekkel foglalkozó utolsó pontja megerősítést nyert, tette át rögtön a megye az utasító választmányhoz az „adókönyvecskéket öszveillesztő szék jegyzőkönyvét", s annak a jegyzői állás biztosítására tett javaslatát.9 Szemben az 1833-as vitákkal, most egyedül Torontál megye javasolta az elöljárók szolgálati idejének, a választási ciklusnak három évre emelését. A javaslatnak az a konzervatív szellemű kitétele, amely az uradalom jelölési jogát a községi adószedőkre is kiterjesztené, újdonsága a községi tárgyú tanácskozásoknak. Torontál megye a gyámügyben is az úri hatalomtól és a megyei ellenőrzéstől együttesen várta a zavarok és visszaélések megszűntét. Több más megye is kezdeményezte α községi pénzügyek rendbetételét. Bars utasításának 28. pontja szerint: „Czéliránytalansága tapasztaltatván azon törvény rendeletének, miszerint a községek bírái számadásainak megvizsgálása az illető uradalmakra bízva lenni, ... határoztassék, hogy az érdeklett bírói számadások, az árvák ügyei és gyámi számadásokkal együtt közvetlen a nemes megyékhez vezéreltessenek." Pest megye ugyanezzel az indokkal, „összeillesztési székének" javaslata alapján, indítványozta, „hogy minden e tárgybani eljárás egyenesen a megyei hatóság körébe tartozó törvényes kötelességnek jelentessék", azaz a földesúr jogait e téren a megyére ruháznák. Úgyszintén e megye adta utasítása mellékletéül Urbánovszky Justin szolgabírónak határozattá emelt javaslatát a községi költségvetés összeállításának módjára és a helyi adóztatás szabályozására oly módon, hogy „miután a közköltségek mennyisége eképp [az előző évek átlaga alapján] megállapíttatott, azokból a község jövedelmét kivonván a fennmaradó összeget minden lakosra a hadi és megyei háziadó minden ftja után kellő arányban osszák fel, s valamint a hadi- és megyei házi adót, kinek-kinek adókönyvecskéjébe bejegyzik úgy ezen kivetést is ugyanabba külön írják be."10 9 Pest Megyei Levéltár IV 3-a I. Pest-Pilis és Solt vármegye [a továbbiakban PPS vm] nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 1843. 1. k. január 2-április 24. 1843. mart. 31-i közgy. 991. sz. 449-451. 10 A számadásokra Uo. 451. A helyi adók és költségvetés szabályozáséira: Uo. 436-437. Uo. PPS vm. Közgy. jkv. 1843. 1.
