Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545

550 DOBSZAY TAMÁS Javaslatok születtek az úri hatalom megszüntetésére, amit elősegített volna a szolgáltatások megváltása vagy pénzjáradékká alakítása. Bars megye nemcsak a tized és a kilenced teljes kárpótlás melletti megszüntetését, s addig pénzbeli haszonbérletté alakítását szorgalmazta, de az úriszék eltörlését is. Bihar megye szintén összekapcsolta a jobbágyfelszabadítás ügyét és az uradalom hatóságának megszüntetését. Szükségesnek látta leszögezni, hogy „az örökváltságok elmaradásának oka nem az, hogy ne lett volna szükség a vonatkozó törvényre, hanem az eszközök hiánya." Éppen ezért elő kell azt segíteni ösztönző, az örökváltsággal összekapcsolódó kedvezményekkel: „törvény által mondassák ki, miszerént az 1840:7. törvényben fenhagyott úri hatóság mellett azon községek, melyek magokat megváltandják, azonnal rendezett tanáccsal bíróknak fognak tekintetni." Csongrád megye egyenesen úgy határozott, hogy „a jobbágyoknak szabad örökös megváltási jogot megadó törvény a királyi haszonvételekre és polgári hatóságra is kiterjesztésével... szélesíttessék." Ε megye területén feküdt Szentes mezőváros, amely országosan ismert például szolgált a megváltakozás után fennmaradó úri hatóság okozta zavarokra, valamint az úri hatalom eltörlését célzó paraszti kívánságra. A különben konzervatív Szepes megye, rámutatva a földesúri érdekre és az így keletkező jogbizonytalanságra, azzal támogatta a felszabaduló községek feletti úri hatalom megszüntetését, hogy az örökváltsági törvény „meghagyván az uraságnál a megváltás után neki csak terhére lehető úri hatóságot, a czélnak meg nem felel, ...hanem többnyire mellékes és törvény elleni alkuknak, zálogosításoknak és örökvallásoknak alkalmul szolgál, melyek által a terhelt és nagy áldozatokat tevő jobbágyok sorsa biztosítva nincsen." A megye nemcsak jogi, hanem társadalompolitikai célt is követ, amikor az örökváltságolt községet felszabadítaná: „hogy a kiváltások által egy közép és szabad rend alakíttassák és alkotmányunkjótéteményeiben részesíttessék,... a községeknek szabad alku mellett nemcsak az úrbéri tartozások, hanem egyszersmind az uri hatóság és minden haszonvételek iránt örök, felbonthatatlan szerződések engedtessenek meg." A felszabaduló községek lakóinak politikai jogokban részesítését több megye támogatta. A választmányi tag Bárczay megyéje, Abaüj a szatmári 12. pontra adott, s a reformellenzéki tervhez idomuló taktikusan kifejtett véleményét így fogalmazta meg: „Mivel az általános népképviselet idő előtti, az adózó nép pedig a földesurak által a megyében, a követek által pedig az országgyűlésen közvetve képviselve van", az általános népképviselet helyett egyelőre „a Hon minden polgárjainak egymáshoz mindinkább s inkább közeledése tekintetéből azt javallja a választmány, hogy azon mezővárosoknak, mellyek a földes uraság hatalma alól kiszabadultak, valamint a megyegyűléseken, úgy a megyei és követi tisztválasztásokon kebelekből küldendő képviselők által, minden ilyetén mezővárosnak egy-egy voks adatna." Bars rendjei „a képviseleti rendszert illetőleg ... határozák: hogy a rendezett tanáccsal bíró, avagy magukat örökösen megváltott községek népesedés arányában a Vármegye Gyűléseibe képviselőket küldhessenek, ebbéli arány kidolgozása Országgyűlésileg eszközlendő lévén." Bihar megye rendjei a népképviselet ügyének „megérlelődését az időre bíznák", s a követeiknek csak elvi támogatást adtak utasításba azzal, hogy „a kivitelbe ne ereszkedjenek". Borsod viszont a megyék rendezésére kidolgozott javaslatá-