Századok – 2005
KRÓNIKA - Iszlámov; Tofik Muszlim Oglu (1927-2004) (Mucsi Ferenc) 509
512 KRÓNIKA mus összehasonlító vizsgálata, valamint a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Nyugat-európai, Közép- és Dél-Kelet-európai variánsairól publikált tanulmánya is (Novaja i Novejsaja Isztorija, 1985. 3., 1986. 1.). A 80-as években figyelemmel fordult a térség nemzetközi kapcsolatainak kérdésköréhez. Egy New Yorkban kiadott tanulmánykötetben jelent meg The Balkan Policy of the Habsburg Monarchy and Austro-Russians Relations című írása (Insurrections, Wars and the Eastern Crisis in the 1870s, N.Y., 1985), majd Österreich und Russland. Zusammenarbeit und Gegensatz am Ende des 18. und zu Beginn des 19. Jh. címmel jelentkezett a napoleoni idők nemzetközi kapcsolatait bemutató gyűjteményes kötetben (Wien, Böhlau Verlag, 1989). Együttműködve az amerikai Centre for Austrian Studies és az osztrák Ost- und Südost-Europa Instituttal 1994-ben nemzetközi konferenciát szervezett „Ausztria-Magyarország: egy többnemzetiségű állam tapasztalatai címmel, (ennek anyaga 1995-ben a Szlavisztikai Intézet kiadásában jelent meg), majd 1996-ban újabb nemzetközi konferencia következett: Ausztria-Magyarország: integrációs folyamatok és nemzeti sajátosságok (a konferencia előadásai szintén a Szlavisztikai Intézet kiadásában láttak napvilágot, 1997-ben). Az oroszországi Első Világháború Története Társaságnak aktív tagjaként is tevékeny volt; előadásokkal, hozzászólásokkal rendszeresen részt vett a Társaság éves konferenciáin. Támogatta kollégáit munkájuk megjelentetésében, könyvükhöz szívesen írt ajánló-méltató elő- vagy utószót. Ilyen volt, például, I. Bart Rudolf trónörökös szerencsétlen sorsa című könyvéhez írt utószava (Moszkva, Nauka kiadó, 1988), vagy Spira György Moszkvában Négy sors. Széchenyi, Batthyány, Petőfi és Kossuth politikai tevékenységének történetéhez címmel kiadott munkájához írt előszava, amelyben átfogó képet fest az orosz olvasó számára a 48-as magyar forradalom vezetőiről, bemutatva egyben a neves magyar szerzőt is (Moszkva, Progressz kiadó, 1986). Iszlámov egyetemi tankönyvek szerzőjeként is maradandót alkotott. Az egyetemes újkori történeti stúdiumok számára ő írta meg az Osztrák Birodalom történetét tárgyaló fejezeteket (Moszkva, Viszsaja Skola kiadó, 1972, 1976, 1978), s ő foglalta össze az Osztrák-Magyar Monarchia történetével foglalkozó szakirodalmat is (Uo., 1990). A 90-es években, az orosz történettudomány megtisztult szemléletét érvényesítve, alaposabban, sokoldalúbban fogalmazta meg az új kiadású egyetemes történeti tankönyvekben a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia összefoglaló történetét (Moszkva, Viszsaja Skola kiadó, 1997, 1998). A rendszerváltás után Iszlámov fokozott figyelemmel fordult a térség nemzeti-nemzetiségi problémái felé. Már 1991-ben tanulmányban foglalkozott a Szovjetunióban és Kelet-Európában felszínre tört nemzeti mozgalmakkal (Obscsesztvennije Nauki i Szovremennoszty, 1991. 1.), majd külön is kritikusan elemezte a nemzeti eszme „diadaláról" hangoztatott nézeteket (Szvobodnaja Miszl, 1997. 8.), elismerve, hogy a nacionalizmus reális társadalmi erő, s feldolgozása rendkívül fontos tudományos feladat (1994). Kötetet szerkesztett a Közép- és Kelet-európai nemzeti mozgalmak megerősödéséről a 19-20. század fordulóján (1991), tanulmányban elemezte a magyarországi nemzeti mozgalmak keletkezésének és fejlődésének történeti feltételeit (1992).
