Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
4 TILKOVSZKY LÓRÁNT metség megtartására nemzetileg veszélyeztetett területeken" (Vereinigung zur Erhaltung des Deutschtums in national gefährdeten Gebieten) elnevezéssel, ám ezt a Deutscher Schutzbund részéről nagyon nem kívánatosnak talált párhuzamosságot 1920-ban felszámolták.3 A németbirodalmi kormány egyértelműen a Deutscher Schutzbund mögé állt, amely kartellszerűen összefogja mindazokat a német népiségi elv alapján működő társadalmi egyleteket, szervezeteket, amelyek a külföldi németségért folytatott hagyományos harcukat fokozott intenzitással kiterjesztik az új határokon túlra kerülő, határmenti németségre: a Németország nyugati szélén lévő Elzász-Lotaringia Franciaországhoz, az északnyugati határterületen fekvő Eupen-Malmédy Belgiumhoz, Schleswig-Holstein Dániához csatolása veszélyének kitett németekre csakúgy, mint azokra, akik keleten vannak hasonló helyzetben, az esetleg majd Litvániához kerülő Memel-vidéktől lefelé a lengyelektől igényelt Kelet-Poroszországban, egészen Felső-Sziléziáig. Ehhez a szövetkezéshez csatlakoztak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a Németországhoz csatlakozás (Anschluss) gondolatával — a győztes hatalmak tilalma folytán hasztalan — foglalkozó Német-Ausztriának (Deutschösterreich) a nagynémet zárt néptalajhoz tartozást valló védegyletei,4 amelyek az 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Laye-ban aláíratott osztrák békeszerződéssel Olaszországnak ítélt Dél-Tirol, s a Csehszlovákiának juttatott Szudétafold németségének sorsán kívül a délszláv állam részévé vált Szlovéniának a vegyes lakosságú Dél-Karintia megszerzésére irányuló törekvése miatt is aggódtak. A Deutscher Schutzbund kötelékébe lépett védegyletek — számuk egyre növekedett — többhelyütt is sikeresen szervezték meg a németséget mozgósító munkájukat a népszavazásra végül is kijelölt egyes vegyes lakosságú övezetekben. így megmenthettek az elcsatolástól 1920 márciusában bizonyos dél-schleswigi, júliusban kelet-poroszországi (allensteini) területeket, októberben pedig Ausztriában Dél-Karintiát; az 1921. márciusi felső-sziléziai népszavazást követően Németország és Lengyelország között végülis területmegosztást történt. Ezeket a németországi és ausztriai fejleményeket természetesen élénk figyelemmel kísérték Magyarországon is, ahol a többségében nem magyar lakosságú, és többnyire katonai megszállás alá is került határmenti területek elveszítésétől okkal tartva, társadalmi szervezkedés formájában mindenütt védőligák alakultak, s ezek szövetségeként már 1918. december 2-án létrejött Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája,5 közel fél évvel megelőzve ezzel a hasonló indíttatású Deutscher Schutzbund megalakulását Németországban. Az ausztriai német védegyletek csatlakozása a Deutscher Schutzbundhoz konfliktusforrást jelentett· azonban annyiban, hogy a „béketeremtő" győztes hatalmak, miközben Ausztriától Dél-Tirolt és a Szudétafoldet elcsatolták, a német többségű Nyugat-Magyarországot (Deutsch-Westungarn) neki ítélték. Magyarország és Német-Ausztria ennek következtében kialakult viszályában a Deutscher Schutzbund megpróbálta ugyan semlegesnek feltüntetni magát, de maga is elvi és gyakorlati jelentőséget tulajdonítva az 3 Zentrales Staatsarchiv, Potsdam, (ZSA), Deutscher Schutzbund. Bd. 73. Vereinigung zur Erhaltung des Deutschtums in national gefährdeten Gebieten. ' Deutscher Schulverein (Wien), Schutzverein „Südmark" (Graz). 5 Feketéné Cselényi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége. In: Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Közleményei: XVII. k.Szerk. Budai László. Eger, Hungaria, 1984. 113-126.
