Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
NÉHÁNY ADAT A ROMÁNSÁG MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉHEZ 451 200 ezren voltak," pontos létszámuk napjainkban nehezen határozható meg, mert az említett országokban többnyire elnyomják őket, tagadva azt, hogy az arománok önálló arculattal rendelkező etnikai csoportot alkotnának. Ε balkáni románok a 13-14. században a második bolgár cárság államalkotó népességét adták; a 15-19. században pedig szünet nélkül harcoltak a megszálló törökök ellen. Ebben a küzdelemben nagyrészt felmorzsolódtak: elpusztultak, vagy északra, Magyarországra menekültek.14 A 19. század végén ezt írták róluk: „a Balkánnak legintelligensebb eleme, akik mint kereskedők messze földön ismeretesek. (...) Egy részük pásztorkodással foglalkozik. Számuk körülbelül egy millióra tehető. A törökök folytonos zaklatása s kegyetlenkedése sokakat földönfutóvá tett; a menekülők nagy tömege Magyarországon települt meg. Budapesten is (a Petőfi téren) van templomuk a görögökkel együtt."15 A szerbek 14. századi terjeszkedése elől nemcsak dél, de észak felé is elindult egy jelentős vlach csoport. Ez Bogdán vajda vezetésével 1334-ben 9 hónapon át vonul be Magyarországra.1 6 Nem sokáig maradtak azonban itt, 1359-ben Máramarosból kivándorolva Moldvába telepedtek át. Nyelvi jelenségeik alapján a toszkalbán Tetovo, az Ohridi-tó vidékéről valók voltak.17 A 14. század második felében fordulat következett be az erdélyi magyar-román kapcsolatokban. A letelepedett magyar lakosság mind gyakrabban keveredett konfliktusokba a kóborló román csoportokkal Arad megyében, a Maros völgyében,1 8 ahol először csak a 14. század folyamán jelentek meg a románok.1 9 „Nem véletlen, hogy ezek az összeütközések éppen a 14. század derekán halmozódnak, .... ekkor kezdődik a románság kirajzása a hegyvidékről a folyóvölgyekbe s az erdélyi mezőségre. Egyes vidékeken a szilaj hegyipásztorok megjelenése valóságos pánikot kelt."20 Bogdán vajda népe után tehát a románság egy másik, kevésbé szervezett csoportja indulhatott útnak a Balkánról a biztonságos Magyarországra. A Vaskapun át beözönlöttek a Maros völgyébe, majd olyan területekre, amelyek még lakatlanok voltak. Erdélyben ilyen már csak egy volt, az Érchegység északi része, a Mócföld. A többieknek tovább kellett vándorolniuk a Kárpátok folyosóján elindulva észak felé. " Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája tizenhat kötetben I-XVI. Bp. 1893-1897. (a továbbiakban: PNL) II. 534. 14 Lluis Maria de Púig: Preliminary draft report on the Aromanian community (Strasbourg, 15. April 1996) c., az Európa Tanácshoz benyújtott jelentése. 15 PNL IV 378. 16 Erdély története három kötetben I—III. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp. 1986. I. 341. (a vonatkozó rész Makkai László munkája). 17 Schütz I.: Fehér foltok i. m. 15. 18 Makkai László: Magyar-román közös múlt. Bp. 1989. 58-59. 19 Schütz I.: Fehér foltok i. m. 161. Makkai L.: Magyar-román közös múlt i. m. 60. — A letelepedett magyarok és állattenyésztő románok között a 14. század második felében közel ötven éven át tartó összeütközésekre a marxisták is felfigyeltek. A jelenség magyarázatát a románságnak a , jobbágysorba való taszítás" elleni osztályharcában találták meg (1. pl. Székely György: Az erdélyi románok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György. Bp. 1953.). Figyelmen kívül hagyták azonban, hogy egyfelől a románság beilleszkedése a jobbágyságba már jóval korábban megindult, mégpedig minden konfliktus nélkül, másfelől pedig nem az „urak" mentek „feudalizálni" a románokat, hanem azok jöttek be a településekre.
